Eseménynaptár

Részletek

Milyen közvetett és közvetlen tényezők játszottak közre gróf Széchenyi István egy tudós társaság létrehozására tett 1825-ös felajánlásában? Mit jelentett az alapítás a 19. századi magyar modernizáció szempontjából, és mit Széchenyi életében? Fordulópont volt, vagy inkább egy folyamat eredménye? Hogyan alakította át felajánlása a gróf kapcsolati hálóját? Milyen kérdések foglalkoztatták az Akadémiával kapcsolatos hivatali és magánlevelei tanúsága szerint? Hogyan birkózott meg sokrétű személyisége a vállalt életfeladattal?  

Többek közt ezekről a kérdésekről beszélget Velkey Ferenc Csorba Lászlóval és Czinege Szilviával az MTA 200. jubileuma alkalmából megjelent Széchenyi-kötetek bemutatása során.

Az eseményen Száraz Dénes színművész olvas fel a levelezésből, valamint Czeloth-Csetényi Gyula fuvolaművész és Kozma László gitárművész előadásában részletek hangzanak el Ernst Krähmer (1795–1837) Variations brillantes, op. 18. című, Széchenyi Istvánnak ajánlott művéből. A eseményen egy Széchenyi-kéziratokat és -ereklyéket bemutató pop-up tárlat is megtekinthető.

A bemutató után a szerzők dedikálják a köteteket, amelyek a helyszínen 20%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg. 
 

A kötetekről

Csorba László: Széchenyi István

Széchenyi István örökké aktuális. Miért? Mert ő az első modern magyar ember, aki közelebb áll hozzánk, mint a korábbi századok magyarjaihoz. Pontosabban: ő az, akiről ezt biztosan tudjuk, hála több mint ötezer megmaradt levelének és még inkább naplói vaskos köteteinek. Széchenyi személyiségének ereje másfél évszázaddal a halála után is vonzza az embereket. Miért? Azért, mert két, egymással ritkán együtt járó élményben részesül az, aki vele találkozik. Egyfelől bepillanthat a lángész műhelyébe, ahol a hazai polgári átalakulás és nemzeti modernizáció első programadó zsenije – társaival, a nagy 48-as nemzedékkel együtt – megalkotta a jövendő Magyarország látomását, és belevágott a megvalósítás heroikus munkájába. Másfelől pedig megismerheti a kétségektől gyötört, töprengő ember belső vívódásait, igazságait és tévedéseit, örömeit és szenvedéseit, boldogságát és kínjait – azt az arcát, amely ismerős és szerethető, mert éppen olyan, mint a mienk. Ez a könyv a tudomány legújabb eredményeit számba véve vezeti be az olvasót Széchenyi világába. És aki belép, azt rabul ejti örökre.

„...a Tudós Társaság dolgában”. Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből

A kötetet sajtó alá rendezte, és a bevezetőt írta: Czinege Szilvia

Széchenyi István gróf közéleti pályájának célkitűzése Magyarország gazdasági és szellemi életének fellendítése volt. Az ehhez vezető út egyik állomásának tekinthető a Magyar Tudós Társaság, későbbi nevén a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, amelyhez nemcsak anyagi hozzájárulását adta, hanem az intézmény másodelnökeként aktívan kivette részét annak munkájából is.
A Társaság fontos szerepet töltött be Szécenyi életében, amit az is mutat, hogy kiterjedt levelezésének állandó témája lett az intézmény, mind hivatali, mind magánlevelezésében foglalkozott az Akadémia ügyével. Ezek a levelek egyaránt szólnak az alapítás motivációiról, szervezési, valamint gyakorlati kérdésekről, olykor pedig kritikát is megfogalmaznak. A kötetben szereplő 219 levél írói, Széchenyi és levelezőpartnerei első kézből tudósítanak a Társaság első évtizedeiről, az első reformtörekvésekről, az első nagy tudományos munkákról – és mindezekben Széchenyi aktív szerepéről.

A könyvek a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában jelentek meg a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára alapításának 200 éves évfordulója alkalmából.