Eseménynaptár

Részletek

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben Történelem szekciójának első panelje az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézetében folyó középkori és kora újkori kutatásokba enged betekintést. Hegyi Géza egyháztörténeti kutatásainak fókuszába ezúttal az erdélyi, 16. század eleji katolikus-ortodox viszony történetének néhány kérdése kerül. Szász Anikó, folytatva az erdélyi mezővárosok kora újkori történetének átfogó vizsgálatát, Bánffyhunyad esetét helyezi a figyelem középpontjába. A 16. században a Bánffy család magyarói, nagyfalui és bonchidai ágának tulajdonában lévő, erődítmény nélküli, kisebb földesúri mezővárosok közé tartozó település kisebb kiterjedésű birtokának története mellett az előadás kitér a település elöljáróival és feladatköreikkel kapcsolatos adatok ismertetésére is. Pakó László Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyveinek II., az 1617–1643 közötti részeit tartalmazó, kiadás alatt álló kötetének a bemutatásával igyekszik felhívni a kutatás figyelmét a forrásban rejlő, a várost, a környékét és valójában a 17. századi Erdély egész történetét érintő adatokra.

A korábbi évek hagyományait ebben is folytatva, az idén az Erdély történetének kutatásában és az eredmények bemutatásában érdekelt erdélyi intézmények közül a Székely Nemzeti Múzeum kutatóit kértük, hogy adjanak ízelítőt tevékenységükről. Ennek keretében Vargha Mihály intézményvezető a Székely Nemzeti Múzeum főépülete felújítási munkálatainak eredményeiről, Sztáncsuj Sándor régész pedig az elmúlt évtizedben folytatott műemlék-felújítással kapcsolatos régészeti kutatásokról számol be. E munka egyik szeletét részleteiben is kifejtve, Boér Ilka a lemhényi Szent Mihály-templom történetét az újabb régészeti kutatások tükrében mutatja be, Szőcsné Gazda Enikő pedig – a régió néprajzi forrásait is bevonva – a háromszéki háziipar történetéről tart előadást.

Szintén néhány éve alkalmazott gyakorlat, hogy az erdélyi társintézmények mellett egy magyarországi kutatóintézet is bemutatkozik, ezúttal a HUN-REN BTK, Moravcsik Gyula Intézet munkatársai lesznek a vendégeink. E szekció keretében Adorjáni Zsolt a Pindarosz-szövegek fordításának a tanulságairól, Takács László a kora középkori ír kereszténységről, Szovák Kornél Szentmárton 13. századi, templomépítő apátjáról, Simon Lajos Zoltán pedig Janus Pannonius költészetéről tart előadást.

Rendezvényünk keretében külön panel keretében emlékezünk meg az EME első könytárosáról, Szabó Károly (1824–1890) történészről. Sipos Gábor könyvtárosi tevékenységét mutatja be és méltatja, T. Szabó Csilla pedig a helynévgyűjtés terén tett úttörő kezdeményezéseit tárgyalja.

KAB-panel: Politikai-közigazgatási elitek és az erdélyi magyar érdekképviseletek működtetői a 19–20. században. Prozopográfiai közelítések (2024. november 23. 09.00-14.00 óra között)
A fél napos konferencia célja a jelenlegi, az 1989 előtti erdélyi magyar elitekre vonatkozó kutatások eredményeinek bemutatása annak reményében, hogy ebből egy szélesebb kutatási program is kialakulhat, amellyel kutatási pályázatot nyújthatunk be. Az előadásokat vita követi és lehetőség szerint felkért hozzászólókat is bevonunk a műhelymunkába. A kulcskérdés az, hogy mennyiben lehet azonos szempontok szerint a korszakonként változó elitek szocializációját, társadalmi beágyazottságát és stratégiáit feldolgozni és összehasonlítani, a regionális sajátosságokat keresve.