Humán Tudományok Kutatóháza - Nagyterem 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.
Részletek
Előadó: Halmai Péter közgazdász
Az est házigazdája: Csaba László közgazdász
Az EU-tagság lényeges mértékben hozzájárult az Egyesült Királyság gazdasági prosperitásához. Ám a 2008–2009. évi gazdasági és pénzügyi válságtól kezdődően a brit reálbérek kedvezőtlenül alakultak. Egyidejűleg nőtt az egyenlőtlenség.
A brexit-népszavazást csaknem negyedszázados, az EU-tagság elleni permanens kampány előzte meg az Egyesült Királyságban. Az antiglobalizációs, populista offenzíva a gazdasági bizonytalanság növekedésén és a politikai elit, az intézmények iránti bizalom általános csökkenésén alapult. A brexitet elsősorban azok a szavazók támogatták, akik magukra hagyva érezhették magukat képzettségük, koruk, gazdasági helyzetük vagy értékeik és a szociális változások iránya közötti feszültség miatt. Szélesebb értelemben úgy tűnik: a társadalmi és gazdasági kizártság (depriváció) alakult át a brexit támogatásává.
Az EU-tagság, egyben az EU elhagyásának a gazdasági hatásai az Egyesült Királyság esetében különösen három fő hatásmechanizmus révén érvényesülnek: a kereskedelem, a külföldi közvetlentőke-befektetés (FDI) és a pénzügyi ágazat területén. Az EU belső piacából kilépő brit gazdaság helyzete a korábbinál jóval kedvezőtlenebbé válik. A közvetlen hatásokon túl a termelékenység dinamikája is jelentősen mérséklődhet. Mindez már az előzetes vizsgálatok szerint is súlyos mértékű dezintegrációs veszteség veszélyét jelezte. Az előadás áttekinti a tényleges gazdasági hatásokat az első évek tapasztalatai alapján.
A brexit, illetve tágabb értelemben a dezintegráció problémaköre általánosabb érvényű következtetések megfogalmazására is alkalmat kínál. A politikai versengés viszonyai között felerősödött az érzelmekre, a médiamanipulációkra alapozott „tényeken túli” politikai befolyásolás igénye. Az egyoldalú és valótlan információkon, a választók demagóg és manipulatív befolyásolásán, a racionalitás elvetésén nyugvó populizmus térhódítása nagy kihívás a demokrácia, egyúttal az európai nemzeteket egyesítő európai integráció számára is. A tudomány felelőssége, hogy a társadalom számára a társadalmi és gazdasági alapkérdések tekintetében pontos és kiegyensúlyozott információkat, racionális magyarázatot nyújtson. Valamennyi EU-tagállamban alapvető jelentőségű, hogy a társadalom helytálló információkat kapjon az integráció tényleges és potenciális hatásairól.
