Eseménynaptár

Részletek

A Régészeti Intézet több mint hatvanéves fennállása alatt számos korszakot élt meg. A Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 1958-ban létrehozott Régészeti Kutatócsoport, majd 1967-ben az intézetté alakulás, 2012-ben az Akadémia kutatóhálózatának belső átalakulása, 2019 őszén az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH; 2023. szeptember 1-től Magyar Kutatási Hálózat) megalakulása során számos stratégiai fejlesztés mellett az intézet kutatási spektruma és a munkatársak köre is átalakult.

A Régészeti Intézet kutatási súlypontjai jelenleg a Kárpát-medence elmúlt 8000 évének vizsgálata során (1) a régióban a Kr. e. 6. évezredben elinduló neolitizációs folyamat; (2) az újabb döntő változást hozó Kr. e. 4–2. évezred, azaz a késő rézkor és a bronzkor időszaka; (3) a modern Európa kulturális-etnikai képének kialakulásában meghatározó jellegű késő antik és kora középkori időszak; valamint (4) a Magyar Királyság középkori és kora újkori emlékanyagának feltárása és közzététele, tekintettel a határon túli területek kutatására is. Ezeken belül folyamatosan bővül egy-egy régió, nemzetközi jelentőségű lelőhely széles módszertani alapú feldolgozása archeometriai, biorégészeti vizsgálatok alkalmazásával, környezetrégészeti, településhálózati és régészeti topográfiai módszerek bevonásával. Mindezek mellett a Régészeti Intézet egyik legfontosabb új kezdeményezése az a formálódó új módszertani keretrendszer, melynek célja a közel 65 éves tevékenység során felhalmozódott, nagyméretű, komplex kutatási adatállomány strukturált tárolása, értelmezése és közzététele. Az elmúlt évezredekről tanúskodó adatállomány integrációja megteremtheti annak lehetőségét, hogy magasabb szintű összegzések születhessenek, a Kárpát-medence változásait hosszú időtávon át követhessük, és tágabb, eurázsiai összefüggéseikben értékelhessük.

Az előadónap keretében e fontos előzményeken alapuló új kutatási irányok megismerésére nyílik lehetőség.

Program

Levezető elnök: Bálint Csanád, az MTA rendes tagja, professzor emeritus

10.00–10.20: Köszöntő
Balogh Balázs, a BTK főigazgatója és Kulcsár Gabriella, a BTK Régészeti Intézet Igazgatója

10.20–10.35: Alapító történetek: Gerevich László nyomdokain
Benkő Elek, az MTA rendes tagja

10.35–10.50: Központ és hátország: a középkori település- és környezetkutatás útjai
Zatykó Csilla PhD

10.50–11.05: Vár és vártartomány: középkori várak komplex kutatása a Régészeti Intézetben
Kovács Bianka Gina MA

Szünet

11.25–11.40: Változó horizontok: A Régészeti Intézet ókori és kora középkori kutatásai egykor és ma
Bollók Ádám PhD

11.40–11.55: Rákóczifalva–Bagi-földek: úton a kora népvándorlás kori közösségek komplex megismerése felé
Masek Zsófia PhD

11.55–12.10: Adatrégészet. Hagyományos, megújuló és új erőforrások a múlt feltárásában
Horváth Friderika CSc

12.10–12.35: MRT ReLoad – Hagyomány és megújulás a régészeti topográfiai kutatásokban
Berta Adrián MA

12.35–12.50: Régészeti Intézet – intézeti légirégészet
Szabó Máté PhD

Ebédszünet

Levezető elnök: Takács Miklós DSc

13.30–13.45: A természettudományok és a régészet kölcsönhatásáról intézeti kutatásainkban, 1973–2023
Bánffy Eszter DSc

13.45–14.00: A nagy átalakulás: a korai földművelő társadalmak kialakulása és elterjedése a Dél-Dunántúlon
Marton Tibor PhD

14.00–14.15: Az idő urai: korai földművelő közösségek radioaktív szén alapú kormeghatározása a Dunántúlon
Oross Krisztián PhD

14.15–14.30: Újkőkori társadalmak a kerámia tárgyak „életének” tükrében
Jakucs János MA

14.30–14.45: Késő rézkori kutatások a Régészeti Intézetben
Bondár Mária DSc

14.45–15.00: Megtestesült bronzkor. A bronzkori társadalom kutatása 20 év távlatában
Kiss Viktória PhD

15.00–15.15: Látni a láthatatlant. A kísérleti régészet szerepe a hamvasztásos temetkezések vizsgálatában
Fülöp Kristóf MA

Szünet

15.30–16.15: 30 év Zalaváron – Könyvbemutatóval egybekötött beszélgetés egy kutatási programról

Moderátor: Mende Balázs Gusztáv PhD

Résztvevők: Ritoók Ágnes PhD és Szőke Béla Miklós DSc, a projekt vezetői

16.15: Zárszó
Vida Tivadar DSc

Az előadások összefoglalói itt érhetők el.