Eseménynaptár

Részletek

A fenntartható agrárium ma már az Internet of Things, az internetre alapozott adatkommunikációs technológia nélkül nem tudja az SDG-elvárásokat teljesíteni. Az adatok feldolgozása a felhőben a mesterséges intelligencia felhasználásával történik. Mind a szántóföldi növénytermesztésnél, mind az ahhoz kapcsolódó ökoszisztémák monitorozására kihelyezett, vezeték nélküli, folyamatosan adatokat szolgáltató szenzorhálózatot használunk (Wireless Sensor Net, WSN). Az új irány: telepített szenzorok helyett small-smart adatgyűjtő robotraj működtetése, másrészt a talajban bizonyos idő után lebomló szenzorok telepítése. Hasonló a helyzet az élelmiszereknél is, hiszen pl. a gyümölcsökre helyezett érzékelőket elfogyaszthatjuk. Ezek az eszközök folyamatosan az IoT-hez kapcsolva adják az információkat, pl. a termény szállítási, illetve tárolási hőmérsékletéről. Egyre több olyan szenzor jelenik meg, amely az emberi szervezetben is lebomlik, igazolva a humán és egyéb élő szervezetek kutatási módszereinek a konvergenciáját.

A kémiai ujjlenyomatot rögzítő műszeres analitikai módszerek a vizsgált anyagokat számos változóval írják le, komplex képet adva az összetételükről. A mért adatokat sokváltozós kemometriai módszerekkel elemzik, és akár a másodperc töredéke alatt következtetnek a kvalitatív és kvantitatív jellemzőikre. A műszeres aromaelemzések során az illatlenyomatot rögzítjük virtuális vagy valós szenzorok segítségével, míg a gyakorlatban rendkívül széleskörűen alkalmazott közeli infravörös spektroszkópia a kémiai összetételre és a fizikai jellemzőkre vonatkozó információt ad.

A biológiai rendszerekben végbemenő változások (például enzimes lebontás, oxidációs folyamatok vagy állományváltozások) az elektromágneses tér-anyag interakciót befolyásolják, ezért a dielektromos jellemzők meghatározásán alapuló módszerek alkalmasak a folyamatok monitoringjára, hatékonyságuk és optimális végpontjuk előrejelzésére.

Program

 Levezető elnök: Neményi Miklós, az MTA rendes tagja, az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnöke

10.00–10.05: Köszöntők
Tóth Tamás dékán (Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Prof. dr. Szendrő Péter (DSc), az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság tiszteletbeli elnökének köszöntése 85. születésnapja alkalmából
Neményi Miklós, az MTA rendes tagja, az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnöke

Vitaindítók

10.05–10.30: A SZTAKI tevékenysége és lehetőségei az agrárinformációs technológiai kutatásoknál
Bokor József, az MTA rendes tagja, az SZE alelnöke; Vanek Bálint, az Aerospace csoport vezetője

10.30–10.40: Agrárműszaki fejlesztések irányai
Szabó István PhD, rektorhelyettes (MATE)

Tudományos előadások

10.40–10.55: Adattechnológiák implementációja mezőgazdasági műszaki folyamatokban
Szabó István PhD, egyetemi tanár; Tarr Bencze PhD-hallgató, egyetemi tanársegéd; Revoly András

10.55–11.10: Globális kihívások és digitális megoldások a jövő mezőgazdaságában
Harsányi Endre PhD, rektorhelyettes (Debreceni Egyetem)

11.10–11.25: Small-smart szántóföldi adatgyűjtő robotok
Ambrus Bálint PhD; Neményi Miklós (MHAS); Tarek Alahmad PhD-hallgató; Kovács Attila József PhD; Nyéki Anikó PhD

11.25–11.40: Szenzorok és robotok a helyspecifikus növényvédelmi alkalmazástechnikában
Pályi Béla PhD; Lönhárd Miklós PhD

11.40–11.55: Drónok és a talajban lebomló szenzorok
Teschner Gergely PhD

11.55–12.10: Kémiai ujjlenyomatokat rögzítő szenzorok jelentősége a gazdasági haszonállatok takarmányozásában
Tóth Tamás PhD; Gillay Zoltán PhD; Bázár György PhD

12.10–12.25: Egyes biológiai rendszerekben végbemenő folyamatok nyomon követése dielektromos jellemzőkkel
Beszédes Sándor PhD

12.25–12.40: A robotizálás alkalmazási lehetőségei az élelmiszeriparban
Baranyai László PhD

12.40–12.55: A robotizáció az erdészetben
Czupy Imre PhD; Horváth Béla PhD

12.55–13.00: Zárszó
Neményi Miklós, az MTA rendes tagja, az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnöke

Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze 2023. október 22-ig az alábbi e-mail-címen: tihanyi [dot] szabrina [at] sze [dot] hu.