Eseménynaptár

Részletek

Az előadást később érheti el az MTA YouTube-csatornáján.

Az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport egy éve alakult meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Régi Zenetörténeti Osztályán. A megalakulásakor megfogalmazott legfőbb célja a középkori Magyar Királyság területén fönnmaradt kottás kódextöredékek fölkutatása, rendszerezése, analitikus bemutatása és online hozzáférhetővé tétele volt. Magától értetődik, hogy e cél elérését számos kutatóút segítette volna: terveink szerint könyvtárakat, levéltárakat, múzeumi gyűjteményeket kerestünk volna föl Magyarországon és a szomszédos országokban, többek között Erdélyben és a Partiumban, a Felvidéken, Ausztriában, Zágrábban. A koronavírusjárvány és az ennek következtében lezárt határok meghiúsították ugyan a 2020-ra tervezett utazások túlnyomó részét, a megváltozott helyzet ugyanakkor más téren és más szinten nyitott lehetőségeket munkánk számára. A valós térben és időben tervezett kutatóutakból egyfajta virtuális itineráriumot hoztunk létre, melybe a lehetőségekhez rugalmasan alkalmazkodva illesztettük be a tényleges, csaknem kizárólag belföldi terepszemléket. „Valóságos” helyszíni kutatásokat folytattunk Szombathelyen és Kőszegen, Pécsen, Egerben és Kecskeméten, illetve – a járványt követlenül megelőző időben – Zágrábban, a virtuális térben pedig fölkerestük a Haáz Rezső Tudományos Könyvtárat Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Múzeumot Sepsiszentgyörgyön és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyei Műemlékkönyvtárat Szatmárnémetiben. Digitális úton jutottunk hozzá a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárának remekbe szabott kottás töredékéhez, valamint a kolozsvári Román Akadémia könyvtárában őrzött, egykor a Váradi Antifonáléhoz tartozó fragmentumhoz. Valamennyi töredéket elemeztük zenei-paleográfiai, liturgikus-tartalmi és dallamtörténeti szempontból, s megkezdtük a monografikus földolgozás eredményeinek közzétételét a kutatócsoport weboldalán.

Az MTA Lendület Digitális Fragmentológia Kutatócsoport elsősorban az újonnan föltárt, a magyar zenei középkorkutatásban javarészt ismeretlen erdélyi és partiumi hangjelzett kódextöredékeket, valamint a zágrábi Érseki Könyvtárban őrzött, mintegy 260 fragmentumból csaknem teljesen helyreállítható 13. századi esztergomi kottás breviáriumot szeretné a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tervezett ülésszakán bemutatni. Az ülésszak három előadásból áll: Czagány Zsuzsa, a kutatócsoport vezetője bevezetőjében összefoglalja a zenei szempontú töredékkutatás legfrissebb eredményeit, különös tekintettel azokra a hajdan összetartozó töredékekre és töredékcsaládokra, amelyek virtuális rekonstrukciója a kutatócsoport tevékenységének köszönhetően valósulhatott meg. Gilányi Gabriella a fragmentumok elemzése során föltáruló középkori kottaírásokra hívja föl a figyelmet, bemutatva a középkori Magyarország keleti térségének eddig nehezen megragadható, a legújabb fragmentológiai kutatásoknak köszönhetően azonban egyre kézzelfoghatóbban tapintható notációtípusait. Szoliva Gábriel a zágrábi Érseki Könyvtárban „földarabolva” megtalált esztergomi kottás breviáriumról, a magyar zenetörténet egyik legkorábbi, a közelmúltig elveszettnek hitt forrásáról beszél, kiemelve a Magyarország védőszentjeinek tiszteletére írt s a breviáriumban első ízben olvasható énekciklusokat.

A Kárpát-medencében szétszóródott kottás kódextöredékek helyreállításával nemcsak elsődleges zenei forrásokat nyerünk, de általuk a térség középkori és kora újkori művelődéstörténeti örökségét hozzuk elérhető közelségbe.

Program

Czagány Zsuzsa: A zenei szempontú töredékkutatás a medievisztika szolgálatában

Gilányi Gabriella: Fragmentumok és kottaírások. Erdély a legújabb gregorián paleográfiai kutatások tükrében

Szoliva Gábriel: A 13. századi esztergomi hangjelzett breviárium földarabolt második kötete