Eseménynaptár

Részletek

Az online eseményhez itt lehet csatlakozni.

Az előadások célja, hogy néhány példát mutasson be az érdeklődőknek arktikus városokban élő őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának alakulására. 

Terepmunkáik során a Nyelvtudományi Intézet Nyelvtörténeti és Uralisztikai Osztálya Uralisztikai  Munkacsoportjának kutatói három arktikus város (a finnországi Enontekiö, valamint az oroszországi Dugyinka és Hanti-Manszijszk) többnyelvű, multikulturális közösségeit vizsgálták. Ezek tagjai között akadnak többnyelvűek, de mivel sokan csak a többségi oroszt vagy finnt beszélik, e nyelvek mára már veszélyeztetettek, eltűnőben vannak. Ezzel együtt jár e csoportok körében az etnikai és kulturális identitás átalakulása. Ebben kulcsszerepet játszik a városi lét, a rohamos technikai fejlődés, a globalizáció: e tényezők még inkább gyorsítják az őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális beolvadását.

A kutatók tanulmányozták a fenti városokban élő kisebbségi népek szokásait, nyelvi attitűdjét, valamint nyelvi és kulturális identitásuk alakulását. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint például: Milyen mértékben része a kisebbségi nyelv a kisebbségi identitásnak? Elszakadván hagyományos életmódjuktól és környezetüktől e közösségek a nyelven kívül a kisebbségi kultúrának mely más elemeit tudják megőrizni? Mennyire van jelen a kisebbségi nyelv a közösség mindennapi életében, illetve a különböző nyelvhasználati színtereken? Megvizsgálták továbbá a három városban a nyelvi tájképet, különös figyelmet fordítva azokra a közösségi színterekre, ahol az őslakos kultúra megjelenik (iskolák és más oktatási intézmények, folklórközpontok, művelődési házak, múzeumok, különböző szervezetek, valamint az őslakosok által szervezett ünnepek és kulturális események).

E kutatások igen fontos aspektusa a nyelvcserével párhuzamosan jelentkező nyelvi revitalizációs törekvések leírása és elemzése. Megfigyelhető volt a beszélőközösségekben végzett munka presztízsemelő, pozitív, attitűdserkentő hatása. A terepmunka mindhárom városban felkeltette a helyi kisebbségek figyelmét, így olyan folyamatokat indított el, amelyek támogathatják a közösségek nyelvi és kulturális revitalizációját. Ugyanis olyan  kutatóknak az érdeklődése, jelenléte, tevékenysége, többszöri visszatérése, akik nem a többségi társadalomból és nem is a kisebbségek tagjai közül érkeznek, kiemelkedően fontos a közösség vitalitása és vitalizálása szempontjából, amit ők maguk is hangsúlyoznak. Az előadók kitérnek az arktikus területek több szempontú jellemzésére, valamint bemutatják az általuk a terep sajátosságai szerint kidolgozott módszereket is. A beszámolót bőségesen illusztrálják e ritkán látható területekről, illetve távoli kultúrákról készített felvételekkel.   

Program

Mácsai Boglárka: A város mint terep

Szeverényi Sándor: Az arktikum őshonos népeinek aktuális problémái

Duray Zsuzsa: Mit jelent ma száminak lenni? Nyelv és identitás az enontekiöi számikkal készített interjúkban

Hámori Ágnes: „Сувениры Севера.” Kisebbségi identitás és diskurzus. Őslakos közösségek reprezentációja a tajmiri közösségi médiában

Várnai Zsuzsa: „Ki vagyok én?” Őslakos identitás arktikus városi közösségekben

A fenti kutatás „Kisebbségi nyelvek az urbanizáció folyamatában: a városi többnyelvűség összehasonlító vizsgálata sarkköri őshonos közösségekben” címmel zajlott 2015 és 2020 között a Nyelvtudományi Intézet Nyelvtörténeti és Uralisztikai Osztályán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával.