Eseménynaptár

A Nyelvtudományi Intézet programjai II.: Magyar Tudomány Ünnepe 2019 – Kutatóhelyek tárt kapukkal

Előadás

Időpont

2019. november 21. 14.00-18.30 óra között

Helyszín

Nyelvtudományi Intézet - I. emelet 110-es terem
1068 Budapest, Benczúr u. 33.

Részletek

Program

14:00-15:00 Nyelvi és névválasztási tanácsadás – szemtől szembe (Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport)

A Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálata az Intézet megalakulása óta folyamatosan működik, és meghatározó szerepet tölt be ma is a nyelvi ismeretterjesztésben, illetve a névkérelmek elbírálásában, a névtani ismeretterjesztésben. A nyelvi változásokkal kapcsolatos kérdéseiket szóban és írásban tehetik fel az érdeklődők, kérhetnek szakvéleményt, szövegellenőrzést, lektorálást. Hasonlóan kérhetnek tanácsot névválasztással, névadással kapcsolatosan is.

A program célja, hogy bemutassa a nyelvi tanácsadói munkát a gyakorlatban: milyenek a jellegzetes kérdéstípusok és a gyakran ismételt kérdések, milyen segédeszközöket (szótárakat, grammatikákat, korpuszokat) használnak a tanácsadók egy-egy nyelvhelyességi, helyesírási, névtani kérdés megválaszolásakor.

A nyelvi tanácsadás nem csupán a tudomány és a társadalom közti párbeszédet jelenti, az összegyűlt nyelvi anyag tudományos kutatások értékes forrásául is szolgál. Így a résztvevők betekinthetnek a hétköznapi vélekedésekkel kapcsolatos, ún. népi nyelvészetbe meg a tudományos kutatásokba is. Maguk is tehetnek fel kérdéseket, kvízjátékban vehetnek részt, próbára tehetik a nyelvről való ismereteiket. Megismerhetik a névkérelmezés folyamatát, azt, hogy milyen elvek szerint kerül egy-egy név anyakönyvezésre, illetve hogy milyen indokok alapján utasít el egy nevet az Utónévbizottság. A résztvevők betekintést nyerhetnek a névtani kutatásokba, a névdivat változásába, annak legfontosabb kérdéseibe.

Helyszín: I. emelet, 110-es terem

15:00-16:00 Svindt Veronika (Pszicho- és Neurolingvisztikai Osztály): A nyelvészet és a neurológia határán: Hol van a nyelv az agyban?

A nyelv használata során számos elmebeli folyamat párhuzamos, dinamikus, rendkívül gyors és precízen összehangolt működése zajlik. Bármely érintett folyamatban bekövetkező zavar a nyelvi képességeinkben nagy változásokat hozhat. A program a jól működő és a „meghibásodott” agyban zajló nyelvi folyamatokba nyújt betekintést.

Helyszín: földszinti előadóterem

15:00-16:00 Oszkó Beatrix és Sipos Mária (Uralisztika csoport): Nyelvek közel és távol

Egy ideje gyakrabban hallhatunk a nyelvi veszélyeztetettségről, de vajon ismerünk-e példákat ahhoz, hogy belegondoljunk, mit jelent ez a fogalom valójában? – Az Uralisztika csoport előadására látogatók két, az intézetben kutatott nyelvről hallhatnak képekkel és hanganyaggal gazdagon illusztrált előadást: a Horvátország északkeleti részén beszélt magyarról és a Nyugat-Szibéria északi részén beszélt hantiról. Az alapvető tudnivalók ismertetése után (mióta élnek ott, hányan vannak, mivel foglalkoznak) ezen a két látszólag távoli példán keresztül mutatjuk be, hogy mit jelent a nyelv veszélyeztetettsége.

A drávaszögi-szlavóniai magyar és a hanti egyaránt kisebbségben van a területen beszélt többségi nyelvhez képest. Ezeknek magasabb a presztízse, ezért a kölcsönzéseknek széles skáláját lehet kimutatni a kisebbségi nyelvekben, melyet közérthető és esetenként igen szórakoztató példákkal világítunk meg. Végezetül kitérünk arra is, hogy a horvátországi magyar, illetve a hanti nyelv beszélőinek milyen lehetőségei vannak a nyelv és a kultúra megőrzésére.

Helyszín: I. emelet, 110-es terem

16:00-18:00 Többnyelvűségi Kutatóközpont: A NyelvEsély projekt eredményeinek interaktív bemutatása

A NyelvEsély: Nyelvileg tudatos iskola, kétnyelvű siketoktatás és a nyelv által kiaknázható tudás innovatív módszereinek, eszközeinek fejlesztése című projektum az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében létrejött MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoportja által, az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontjának és korábbi kutatásainak szakmai-tudományos bázisán valósul meg. (https://mta-tkk.hu/nyelvesely/)

Helyszín: földszinti előadóterem

16:00-16:30 A magyar nyelv nagyszótárának adatbázisai: a Szótári Osztály bemutatója

Helyszín: I. emelet 110-es terem

16:30-17:00 Sass Bálint (Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály): Keresés korpuszban

Korpusz, nyelvészeti szövegkereső, Magyar Nemzeti Szövegtár.

Keresés elemzetlen és elemzett korpuszban.

Szűrés, gyakorisági listák, kollokációk.

Példák a cigány eredetű szavaktól az „automatikus” versírásig.

Helyszín: I. emelet 110-es terem

17:00-17:30 Kalivoda Ágnes (Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály): A Sketch Engine korpuszlekérdező rendszer

Egynyelvű és párhuzamos korpuszok használata, saját korpusz létrehozása a SketchEngine rendszerrel.

Kifejezések, nyelvtani mintázatok keresése, szóhasonlósági vizsgálatok, adatvizualizáció.

Korpuszkeresési példák különféle korpuszokon és nyelveken.

Helyszín: I. emelet, 110-es terem

 

17:30-18:30 Káldi Tamás (Pszicho- és Neurolingvisztikai Osztály)): A nyelvészet és a pszichológia határán: Hogyan dolgozza fel az elménk a hallott mondatokat?

Előadásom tágabban értelmezett kérdése ez is lehetne: Hogyan vizsgálhatja az ember az embert? Vajon emberi mivoltunk nem akadályozó tényező-e abban, hogy önmagunk elméjének tulajdonságait a tudománytól elvárható tárgyilagossággal vizsgáljuk? A kérdés így persze lehet, hogy túlságosan filozofikus, ezért megpróbálom egy konkrét problémán keresztül bemutatni: Hogyan dolgozza fel az elménk a mondatokat? Milyen mechanizmusok működtetésére van szükségünk ahhoz, hogy a pillanatok tört része alatt elvégezzük ezt a számunkra teljesen hétköznapinak tűnő, ámbár rendkívül komplex feladatot? Gondoljunk például arra, hogy ez a feladat már egy kisiskolás számára is természetes és hétköznapi, ugyanakkor a számítógépes szakemberek a mai napig nem tudják megvalósítani a számítógépek segítségével!

Az előadásban arról is beszélek majd, hogy milyen út vezetett addig, hogy az ember a saját viselkedését, és ezen belül is a nyelvi képességeit vizsgálni tudja a tudomány alapelveit szem előtt tartva.

Ezzel kapcsolatban pedig közelebbről bemutatok egy mérési módszert, amely mindezt lehetővé teszi: a szemmozgáskövetés módszerét. Szót ejtek technikai megoldásokról, a mért adatok feldolgozásáról és konkrét kísérletek eredményeiről is.

Helyszín: I. emelet 110-es szoba

 

Szervező

Nyelvtudományi Intézet

Kapcsolattartó

Lipp Veronika