Eseménynaptár

Diákok az Akadémián 2.: Hogyan fogunk élni 2050-ben? A klímaváltozás okozta kihívások az életünk különböző területein

Előadás

A regisztráció lezárult.

Időpont

2019. november 15., 10:00 óra

Helyszín

MTA Székház, Díszterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Részletek

Középiskolás diákoknak szóló programunkon öt előadót hallgathatnak meg az érdkelődők a klímaváltozás által érintett különböző területekről: az éghajlatváltozás, a vizeink élővilága, az ökológiai rendszer, a hulladékgazdálkodás és a táplálkozási szokásaink kérdéseit vizsgálva. Az előadók között lesznek fiatal kutatók és a területen érintett civil szervezetek képviselői is. Középiskolás csoportok jelentkezését várjuk a tudomanyunnep [at] titkarsag [dot] mta [dot] hu címre.

 

Program

 

Klímaváltozás meteorológusszemmel – hogyan tudjuk előrejelezni, és mire számíthatunk 2050-ben?
Zsebeházi Gabriella
(OMSZ)

Az ipari forradalomtól kezdődően az emberi tevékenység döntő mértékben befolyásolja az éghajlat alakulását. Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának nagymértékű növekedése következtében emelkedik a földi átlaghőmérséklet, aminek következményeit ma már a bőrünkön tapasztalhatjuk: gyakoribb hőhullámok, hosszabb száraz időszakok, intenzívebb csapadékesemények jelentkeznek hazánkban, amit a mérések is igazolnak. A jövőbeli éghajlatváltozás ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a várható változásokra időben és megfelelően felkészüljünk. De hogyan jelezhetjük előre az éghajlváltozást a következő 50-100 évre?  Ehhez ún. éghajlati modelleket alkalmazunk, amelyek az időjárás előrejelző modellekhez hasonlóan épülnek fel. A légkört és az éghajlati rendszer többi elemét irányító fizikai folyamatokat matematikai egyenletekkel írjuk le, amiket nagyteljesítményű számítógépek (ún. szuperszámítógépek) segítségével oldunk meg. A modellekben az emberi tevékenység szerepét a légköri szennyezőanyagok (pl. az üvegházhatású gázok) koncentrációjának változásán keresztül vesszük figyelembe. Ezt azonban nem tudjuk egyértelműen előrejelzni, hiszen nem ismerjük, milyen irányba változnak a politikai-gazdasági folyamatok, döntések. Ezért többféle forgatókönyv létezik (optimista, átlagos, pesszimista), amelyekre alapozva a klímamodellezés során azt vizsgáljuk, hogy az egyes forgatókönyvek esetén a jövőbeli emberi tevékenység milyen hatással lehet az éghajlat alakulására. Az előadásban áttekintjük az éghajlat modellezésének módszerét, a hazánkban várható éghajlatváltozás sajátosságait és néhány példán keresztül illusztráljuk, hogyan alkalmazhatók az éghajlati modelleredmények a felkészülésben. 

Zsebeházi Gabriella 2013-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológus mesterképzésén, Éghajlatkutató szakirányon. Tanulmányai befejezését követően az Országos Meteorológiai Szolgálat Klímamodellező Csoportjában helyezkedett el, ahol fő kutatási területe az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata.

 

Az átalakuló magyar halfauna
Takács Péter (ÖK, Balatoni Limnológiai Intézet)

A Kárpát-medence belső területeinek vízrajza az utóbbi 150 évben jelentősen átalakult. Az elvégzett vízügyi beavatkozások, illetve a 19. század második felétől bekövetkező egyéb változások (pl. fellendülő városiasodás) jelentősen megváltoztatta a felszíni vizek minőségét és élővilágát. Az előadásom történeti és saját adatok felhasználásával bemutatja, hogy az utóbbi másfél évszázadban hogyan alakult át a Kárpát-medence belső területeinek vízrajza, illetve hogy ezek az átalakulások hogyan befolyásolták a terület halállományának összetételét. Emellett a halfauna múltbéli és jelenlegi trendszerű változásainak ismeretében kísérletet tesz arra, hogy bemutassa milyen változások várhatóak vizeink élővilágában.

Takács Péter a 2000-es évek elejétől foglalkozik hidrobiológiával, 2005 óta a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa. Szűkebb szakterülete a kis vízfolyások halbiológiája, illetve az emberi beavatkozások (pl. élőhely-degradáció, idegenhonos fajok, halastavak) vízi élővilágra gyakorolt hatásai is. Invazív és őshonos halfajokon végez morfometriai vizsgálatokat, valamint különböző módszerek segítségével tanulmányozza bizonyos, a Kárpát-medencében még gyakorinak mondható, védett fajok rendszertani és taxonómiai helyzetét. Eredményei szerint a Kárpát-medence őshonos halállományát nagymértékű, de sokszor csak genetikai módszerekkel kimutatható sokféleség jellemzi. Jelenlegi kutatásai főleg arra irányulnak, hogy ez a „rejett” sokféleség hosszú távon is megőrizhető legyen.

 

Szorít a cipő? Az ökológiai lábnyomunk nem nőhet így tovább 2050-ig!
Samu Ferenc
(ATK, Növényvédelmi Intézet)

Mindjárt 2020. Harminc év múlva, 2050-ben Ti, a mai középiskolások 40 évesnél idősebb felnőttek lesztek, pont ekkora gyermekek szülei. Eközben a Földön egyre többen leszünk, és mindenki egyre jobban is szeretne élni. A mostani fiatalokat egyre inkább feszíti az a kérdés, hogy lehetséges-e jóllétünk fenntartása, növelése a bolygó végzetes tönkretétele nélkül. Az előadásban amellett szeretnék érvelni, hogy a folyamatok megértésével, cselekedni akarással és összefogással ennek igenis lehetségesnek kell lennie, és ebben Nektek óriási szerepetek lesz. Fontos megérteni az ökológiai lábnyom fogalmát, azt, hogy miképpen vesszük igénybe a természet megannyi szolgáltatását. Ezt átlátva lehet cselekedni, hogy úgy őrizzük meg a földi ökoszisztémát, hogy az 2050-en túl is biztosítsa az emberiség jövőjét.

Samu Ferenc az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében biológus kutató, állatökológiával foglalkozik. Kedvencei a pókok. Tanulmányozta a viselkedésüket a hálóépítéstől kezdve a szerelmi életükig, de legfőképpen a mezőgazdaságban betöltött hasznos szerepüket a rovarkártevők pusztításában. Jelenleg a gabonaföldek táplálékhálózatát kutatja, azt hogy az egyes növényevő rovaroknak milyen szerepük van növényi vírusbetegségek terjesztésében, és persze azt is, hogy a pókok ezt hogyan akadályozhatják meg.

 

Mi köze a hulladéknak a klímához?
Urbán Csilla (Humusz)

Milyen szerepe van a hulladékgazdálkodásnak a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, miért fontos a hulladékmegelőzés, és mit tehetünk magánemberként a hulladékcsökkentés érdekében.

Hulladékcsökkentés, a tudatos életmód népszerűsítése, szemléletformálás – ezekkel foglalkozik a Humusz Szövetség már több mint 20 éve. Környezetvédelmi civil szervezetként kiemelt célunk a hulladékmegelőzési és hulladékcsökkentési jó gyakorlatok terjesztése, a lakosság környezettudatos életmód felé való irányítása. A nulla hulladék felé tartó úton eszközeink a tájékoztatás, az oktatás és a tanácsadás, illetve szakmai partnerként a szabályozási keretek kidolgozásában is részt veszünk. Mindez rendkívül széles skálájú programokat jelent; legyen az környezeti nevelési program kicsiknek és nagyoknak, rendezvények szervezése és rajtuk való részvétel, pályázatok, országos és nemzetközi kapcsolati háló vagy a piaci oldal „zöldítése”.

Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke, az ELTE Természettudományi Karán környezetkutatói, a svédországi Lund Egyetemen humán ökológia mesterképzést végzett. Itthon és külföldön egyaránt aktív egyetemi életet élt, mindkét egyetem környezetvédelmi diákszervezetében önkénteskedett, koordinátorként környezeti nevelési programokban vett részt. Tevékenységét a Humusznál gyakornokként kezdte, 2014–2015-ben a „Re:Gondolatok a világról” elnevezésű program vezetője volt, jelenleg ő foglalkozik az önkormányzati kapcsolatokkal, a Nulla Hulladék Kartával. Részt vesz társadalmi egyeztetési és civil érdekérvényesítési projektekben. A Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottság civil delegáltja.

 

Mi lesz az ebéd 2050. július 26-án?
Varga Judit (Felelős Gasztrohős)

Tücsökburger, laborban „tenyésztett” hús, génmódosított algasaláta. Vajon ezek várnak ránk néhány évtizeden belül? A 2050-ra jósolt 9 milliárdos népességszám óriási kihívás elé állítja az élelmiszeripart. Ha szeretnénk, hogy a Föld minden lakója elegendő egészséges táplálékhoz jusson, nemcsak innovatív megoldásokra, hanem a mai étkezési szokásaink megváltoztatására is szükség van. Mit (t)ehetünk ma, ha fontos számunkra a környezetvédelem, de jól is szeretnénk lakni?

A Felelős Gasztrohős Alapítvány célja a környezettudatos, felelős étkezés elterjesztése és a hazai vendéglátóhelyek környezetvédelmi törekvéseinek segítése. Hiszünk abban, hogy környezetbarát gasztronómiai megoldásokkal zöldebbé és egészségesebbé tehetjük étrendünket, s ezáltal jót tehetünk magunkkal és környezetünkkel is. Izgalmas és szerethető lakossági kampányokkal, egyszerűen alkalmazható tippekkel, finom receptekkel mutatjuk meg, hogy mennyire egyszerű odafigyelni arra, hogy mi kerül az asztalunkra. Sokrétű szakmai tevékenységgel segítjük a felelősen gondolkodó vendéglátóhelyeken a környezetbarát intézkedések bevezetését és a fenntarthatósági törekvések megismertetését a vendégekkel. Mindenki lehet hős, és falatonként képesek vagyunk megváltoztatni a világot!

A programon való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött!

Szervező

MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály

Kapcsolattartó

MTA Titkárság Kommunikációs Főosztály (telefon: +36 1 411 6321)

Az esemény honlapja

http://tudomanyunnep.hu