Kőrösi Csoma Társaság 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B félemelet 172.
Részletek
Közel egy emberöltő telt el azóta, hogy a t. Társaság előadást hallhatott Kúnos Ignác (1860-1945) török-tatár népköltési gyűjteményéről, ezért újfent szükségesnek látszik a hagyatéknak és magának a gyűjtőnek a bemutatása. Az immár több mint száz éves hagyaték egyes részeinek rövid ismertetésével egyidejűleg utalás történik azokra a szövegkiadásokra, szótárakra és egyéb tudományos munkákra, amelyek a szóban forgó gyűjtemény felhasználásával születtek az elmúlt fél évszázadban.
A fentebb vázolt visszatekintés után az előadó rátér a gyűjtemény krími tatár nyelvű részének a leírására, amelynek során összeveti az eddigi kiadásokban alkalmazott átírási rendszereket és szövegfeldolgozási (szövegkiadási) elveket, módszereket. Sajnálatos, hogy az évtizedekre elhúzódó szövegfeldolgozás, az időközben meg-megváltozó kutatói koncepció, valamint a kiadóról kiadóra eltérő (tipográfiai) igényekhez való alkalmazkodás eredményeképp a már megjelent szövegkiadások (dalok, találós kérdések, szójegyzékek) meglehetősen heterogén képet mutatnak, és az eredetire alig hasonlítanak.
Az előadó a továbbiakban kifejti a saját szövegkiadói koncepcióját, amelynek az a lényege, hogy a szövegkiadás során a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni a szövegemlék (dokumentum) eredeti írásrendszerét. A további filológiai munkálatokat (jegyzetek, magyarázatok, átírási táblák készítése stb.) ennek az elvnek kell alárendelni. Az előadó által követett szerkesztési elvek gyakorlati megvaslósulását a kiadás előtt álló krími tatár mesék példáján kerülnek bemutatásra.
A mesék kiadásra való előkészítésével egy időben készül a teljes krími tatár gyűjtemény (dalok, találós kérdések és mesék) lexikáját magába foglaló többnyelvű (krími tatár – orosz – angol – török/magyar?) szótár is. Az előadás végén a hallgatóság betekintést nyerhet a tervezett szótár összeállításával kapcsolatban felmerülő lexikográfiai kérdésekbe is.
