Eseménynaptár

Részletek

Minden tudományág számára szükséges, hogy 20-30 évente, de legalább egy emberöltő során egyszer számvetést készítsen helyzetéről a többi szaktudományhoz képest és a nemzetközi színtéren, illetve társadalmi beágyazottságáról, valamint saját korábbi tervei és lehetőségei valóra váltásáról is. A szembenézés segít a következő évtizedekre kijelölni a szaktudomány követendő útját, feladatait, és ennek révén a szak reflektálni tud az őt körülvevő – tudományos és nem tudományos – világ változásaira, kihívásaira is. Ilyen részletes, sok mindenre kiterjedő szembenézés a néprajztudományban mintegy harminc évvel ezelőtt történt (lásd Paládi-Kovács Attila: Néprajzi kutatás Magyarországon az 1970–80-as években. Budapest, 1990; Selmeczi Kovács Attila – Szabó László (szerk.): Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest–Szolnok, 1989). E hosszú időtáv és a környező világ folyamatos változása adja a most tervezett összegzés és felmérés aktualitását.

A néprajz (antropológia) szak aktuális helyzetének felmérése és elemzése 2018 során a néprajz akadémikusainak kezdeményezésére több szűkebb, illetve informális beszélgetés során kezdődött el. Ezek célja elsősorban a helyzetfelmérés irányainak kijelölése, illetve az egyes részterületekkel kapcsolatos áttekintések szempontjainak felmérése volt. Ezek eredményeként megfogalmazódott, hogy szükséges lenne szélesebb körben is megvitatni a hazai néprajztudomány jelenlegi helyzetét és a következő években vállalható teendőit. A megbeszélések alapvetően a következő kérdések körül szerveződtek: Kell-e változtatni a szak kutatási paradigmáin, kánonján? Hogyan ítélhető meg a szak részdiszciplínáinak helyzete, jövője? Milyen a néprajz helyzete a tudományos kutatásban, az oktatásban és a közgyűjteményekben?

Az MTA Néprajztudományi Bizottsága élére állt a kezdeményezésnek, és a néprajz jelenéről és jövőjéről konferenciasorozatot tervez a következő területek fókuszba helyezésével: múzeumügy, oktatásügy, alapkutatás és alkalmazott kutatás, kortárs jelenségek vizsgálata, a kulturális örökség helyzete. Emellett hasonlóan releváns kérdést jelent szakunk társtudományokkal (pl. történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, vallástudomány, földrajztudomány, szociológia stb.) kapcsolatos helyzetének újrapozicionálása is. A Néprajztudományi Bizottságban konszenzus alakult ki arról, hogy több szakirányú konferencia előtt egy bevezető, témakijelölő konferenciát szükséges tartani.

A bevezető konferenciát további öt alkalom követné, amelyek az első alkalommal tárgyalt fontos kérdéseket bontanák ki részletesen: 2. Muzeológia (2019. tavasz), 3. Oktatás (2019. tavasz), 4. Kutatás (2019. ősz), 5. Kapcsolat a társtudományokkal (2019. ősz), 6. Összegzés, a jövő útjainak kijelölése (2020. tavasz).

A 1., bevezető konferencia tárgya alapvetően a négy nagy téma felvezetése, kérdésfelvetések, valamint a lehetőségek és utak kijelölése lesz. A referátumokat felkért előadók tartják, akik jellemzően a szak középgenerációjának tagjai, az 1960-as, 1970-es években született kutatók. A félórás referátumokat félórás vita követi, amelyben a szervezők minden résztvevőtől örömmel fogadnak szempontokat, ötleteket, javaslatokat, amelyek támpontokat adhatnak az egyes témakörökről tartandó szakkonferenciák során, és részletesen is kifejthetők.

A bevezető konferencián elsősorban szakmai közönséget várunk az egyetemi hallgatóktól a doktoranduszokon át a senior kutatókig. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, részvételi szándékát a landgraf [dot] ibolya [at] btk [dot] mta [dot] hu e-mail-címen jelezze 2018. november 1-ig.

A néprajztudomány helyzete és jövője I. konferencia tervezett programja

1. rész

Levezető elnök: Petercsák Tivadar DSc, az MTA Néprajztudományi Bizottság elnöke

8.30–9.00: Regisztráció

9.00–9.30: Bevezető gondolatok
Paládi-Kovács Attila professor emeritus, az MTA rendes tagja

9.30–10.00: Alap- és alkalmazott kutatások a néprajzban
Balogh Balázs PhD, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének igazgatója, az MTA BTK főigazgató-helyettese

10.00–10.30: Vita

10.30–11.00: A múzeumok és közgyűjtemények helyzete és perspektívái
Cseri Miklós PhD, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos CSc, a Néprajzi Múzeum főigazgatója

11.00–11.30: Vita

11.30–12.00: Kávészünet

2. rész

Levezető elnök: Borsos Balázs DSc, az MTA Néprajztudományi Bizottság társelnöke

12.00–12.30: A néprajzi felsőoktatás jelene és jövője
Keményfi Róbert DSc, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja

12.30–13.00: Vita

13.00–13.30: Néprajz és antropológia
Kotics József CSc, a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetének vezetője

13.30–14.00: Vita

14.00: Zárszó