Eseménynaptár

'Nők a tudományos pályán – lehetőségek és nehézségek

Nők a tudományos pályán – lehetőségek és nehézségek

A regisztráció lezárult.

Időpont

2018. november 14., 10:00 óra

Helyszín

MTA Székház, Felolvasóterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Részletek

Program

Megnyitó:
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese

Levezető elnök:
Nagy Beáta, a szociológiai tudomány kandidátusa (MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya)

Előadók:
Palasik Mária, a történelemtudomány kandidátusa (MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya)
Szabó-Morvai Ágnes PhD (MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya)
Dalos Anna PhD (MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya)
Borbás Beatrix (Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

Zárszó:
Lamm Vanda, az MTA rendes tagja, az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke

 

Az előadások rövid összefoglalói:

Múlt – jelen – jövő. Akadémikus nők a Magyar Tudományos Akadémián

Palasik Mária, a történelemtudomány kandidátusa (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár)

„Az előadás történeti áttekintést ad az MTA elmúlt 70 évéről – egy speciális nézőpontból. Azt vizsgálja, hogyan sáfárkodott a magyar tudós társadalom elitje évtizedeken keresztül a tudományos pályára lépő nők karrierjével. Tipizálja az akadémikus nők karrierútjait, bemutatja jelenlétüket az egyes tudományterületeken, végezetül pedig felveti az utánpótlás kérdését.”

 

A nők helyzete a tudományos életpályán

Szabó-Morvai Ágnes, PhD (MTA KRTK KTI, tudományos munkatárs)

„Az elmúlt évtizedben a nők helyzete a tudományos életpályán igen sokat javult, ugyanakkor még mindig alulreprezentáltak a tudományos kutatás területén; minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ennek oka kereshető az egyéni preferenciák és jellemzők eltéréseiben, valamint abban, hogy a munkaerőpiaci környezet, a szabályok másképp hatnak a nők és a férfiak esetében. A rendelkezésre álló statisztikák alapján az szűrhető le, hogy a családalapítás, gyermekvállalás időszakában halmozódnak fel a legkomolyabb hátrányok a férfiakhoz képest, így erre a területre érdemes fókuszálni leginkább, amikor a nők helyzetének javítása a cél. Hazánkban és más országokban is számos jó példa és követendő gyakorlat van, amely elősegíti, hogy a kutatónők gyermekvállalás mellett is folytassák kutatómunkájukat, ne essenek ki a tudományos élet körforgásából, illetve a gyermekvállalási szabadságról visszatérve hathatós segítséget kapjanak ahhoz, hogy behozzák lemaradásaikat.” 

 

Nők a pályán. Személyes gondolatok a nők tudományos kibontakozásának nehézségeiről 

Dalos Anna, PhD (MTA BTK Zenetudományi Intézet, 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum, tudományos főmunkatárs, kutatócsoport-vezető)

„Előadásomban személyes tapasztalataim alapján mutatok be pár olyan mozzanatot, amely megnehezíti a nők tudományos pályájának kibontakozását. Szó esik a nők és a férfiak tudós nőkkel kapcsolatos elvárásairól, a sztereotípiákról, amelyeket a társadalom a nő tudósok személyiségéhez társít, az átlagon felüli intellektus, az irányító személyiség és a tehetség szerepéről a tudós nők és férfiak életében, a nők önbizalomhiányáról, valamint azokról a hétköznapi, a gyermekneveléshez, a háztartás-vezetéshez kapcsolódó gondokról, amelyek egy kutatónő mindennapjait jellemzik.”

 

Női jogok az Atlanti-óceán két partján

Borbás Beatrix, PhD (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Civilisztikai Intézet, egyetemi adjunktus)

„A tartalmat illetően pedig a jogegyenlőség női szempontjait szeretném bemutatni az európai szabályozás megemlítésével, de leginkább az USA alkotmányos rendszerében.

A terjedelmi korlátokat való figyelemmel szeretnék a következő szembeállításokból kiindulni;

- Európában általában milyen a nemzetközi jogi és európajogi környezet - nem részletezve sem a nemzetközi, sem az európai uniós, sem az európai nemzeti szabályozásokat, hiszen arra nem lenne idő, ugyanakkor megemlítve röviden a hazai vonatkozásokat,

- milyen alkotmányos alapokon áll a női jogegyenlőség az USA-ban.

A jogérvényesítési gyakorlatot illetően pedig röviden az idő kerethez igazodva említeni szeretném, hogy a fentiekben ehhez képest milyen a megvalósulása mindezen jogszabályoknak, például milyen arányú a női részvétel a döntéshozatali eljárásokban, a döntéshozó és érdekképviseleti testületekben (ebben a témakörben európai szintű es hazai kutatásokat végeztünk a Magyar Ügyvédnők Egyesületével, amelynek teljes anyaga megtalálható a www.ewsdge.eu honlapon).”

Szervező

MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Kapcsolattartó

Máté Hajnalka (telefon: 411-6345)