Eseménynaptár

Részletek

Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága által szervezett előadóülés a pulzárok felfedezésének 50. évfordulója alkalmából.

A Cavendish Rádiócsillagászati Obszervatóriumban 1967-ben új rádióteleszkópot helyeztek üzembe. Az új berendezéssel Jocelyn Bell PhD-hallgató − Antony Hewish irányításával észlelve − tudománytörténeti jelentőségű felfedezést tett: kimutatta a pulzárokat. Az elsőként felfedezett pulzár esetében a jelek periodikusan, 1,3 másodpercenként követték egymást. A kutatásokat folytatva Hewish és Bell hónapokon belül négy pulzárt talált. A rádiójelek néhány ezred másodperces impulzusszélességéből adódóan a forrásnak egy bolygó méreténél is kisebbnek kell lennie. Hamarosan kiderült, hogy az angol kutatók az elméleti úton már megjósolt neutroncsillagokat fedezték fel. A pulzárok ugyanis gyorsan forgó és erősen mágnesezett neutroncsillagok, amelyek a közepes tömegű csillagok fejlődésének végső állapotát képviselik. Egy neutroncsillag átmérője kb. 20 km, ezért optikai távcsövekkel nagyon nehéz megfigyelni egy ilyen objektumot.

1974-ben Antony Hewish és Martin Ryle (a Cavendish-kutatócsoport vezetője) megkapta a fizikai Nobel-díjat „a rádiócsillagászatban végzett úttörő kutatásaikért” (Ryle „a megfigyelésekért és a találmányaiért”, Hewish „a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”). Ez volt az első eset, hogy a csillagászat területén elért eredményért ítéltek oda Nobel-díjat.

A pulzárokkal kapcsolatos kutatások még egy fizikai Nobel-díjat (1993) eredményeztek. Russell Alan Hulse és Joseph Hooton Taylor amerikai csillagászok 1974-ben egy pulzárokból álló párost fedeztek fel, amely rendszerben a keringési periódus változása a gravitációs hullámok létére utal. Sőt egy pulzár jelének periodikus modulációjából fedezték fel az első exobolygót (Naprendszeren kívüli bolygót) is.

Az első pulzár felfedezésének fél évszázados jubileuma alkalmából tartandó előadóülés a pulzároknak a csillagászatban betöltött rendkívül fontos szerepét mutatja be.

Program:

10.00−10.05: Megnyitó
Szabados László, az MTA doktora (MTA CSFK CSI)

10.05−10.30: A pulzárok felfedezése
Frey Sándor PhD (MTA CSFK CSI)

10.30−10.55: Az 1054-es szupernóva és a Rák-köd
Vinkó József, a fizikai tudományok kandidátusa (MTA CSFK CSI)

10.55−11.20: Szupersűrű csillagok
Barnaföldi Gergely PhD (MTA Wigner FK)

11.20−11.45: Magnetárok és lágygamma-ismétlő források
Bagoly Zsolt, a fizikai tudományok kandidátusa (ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék)

Szünet

12.10−12.35: Neutroncsillagok fotonikus és nemfotonikus sugárzásai
Mészáros Péter, az MTA külső tagja (Pennsylvania State University)

12.35−13.00: The Science of Pulsar Timing Arrays: Nanohertz Gravitational Waves & Other Astrophysics
Tim Pennucci PhD (ELTE Fizikai Intézet)

13.00−13.25: Pulzárok és gravitációs hullámok
Vasúth Mátyás PhD (MTA Wigner FK)