A SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának ünnepi tudományos ülése | Eseménynaptár MTÜ | MTA

Eseménynaptár

A SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának ünnepi tudományos ülése

Előadóülés

Időpont

2017. november 16. 14.00-16.00 óra között

Helyszín

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet
Szeged, Egyetem utca 2

Részletek

Program

Van Leeuwen Boudewijn, PhD, egyetemi adjunktus – Kovács Ferenc, PhD, egyetemi adjunktus Tobak Zalán, PhD, egyetemi adjunktus (SZTE TTK): Vízügyi döntéshozás támogatása szabadon hozzáférhető műholdadatok felhasználásával

Az elmúlt években új, szabadon elérhető távérzékelési adatok, aktív és passzív műholdfelvételek váltak elérhetővé. Ezeket felhasználva térinformatikai és képfeldolgozási módszerekkel olyan eredménytérképek állíthatók elő, melyek a vízügyi döntéshozatalban, az operatív tevékenységek támogatásában hasznosíthatók.

Az előadás két alkalmazási terület példáján mutatja be a feldolgozási munkafolyam legfontosabb lépéseit, valamint a származtatott eredményeket. A hazánkban évről évre kisebb-nagyobb területen jelentkező belvízelöntések területi lehatárolása a védekezési munkák tervezéséhez szolgáltat hasznos információkat. A folyami jég felhalmozódása nemcsak a part menti műtárgyakra jelent veszélyt, de hatással lehet az árvízszintekre és a hajózásra is. Gyakori – akár napi szintű – monitoringja távérzékelt adatok alapján szintén hatékonyan elvégezhető, automatizálható. Az elvégzett vizsgálatok egyben jó példái a kutatási (egyetemi) és alkalmazási (vízügy) szintek együttműködésének.

 

Nagy Gábor, PhD, tudományos főmunkatárs (MTA TTK): Ellátás és ellátatlanság – közszolgáltatások és piaci szolgáltatások területi egyenlőtlenségei a vidéki Magyarországon

A rendszerváltás előtti hazai településpolitika (elsősorban az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció, 1971) megvalósítása számos kritika középpontjába került azért, mert kemény hierarchikus sorrendet állított fel a városok és falvak között. A fejlesztési források ehhez rendelt és központilag meghatározott elosztása az alacsony lélekszámú kistelepüléseket szinte automatikusan lökte egy társadalmi és funkcionális értelemben nem fenntartható fejlődési pályára.

A szocialista korszakot felváltó, az önkormányzatiságot nem csak szavakban előtérbe állító nemzetpolitika, – legalábbis rövid távon – úgy tűnt, jó esélyt kínál a kistelepülések számára az elveszett funkciók (legalább részleges) pótlására, érdemi fejlesztések megvalósítására, a helyi népesség megtartására. Ezt látszott erősíteni a belföldi migráció 1990 után változó iránya is, melynek során a bezárt, leépülő gyárak miatt tömegessé váló városi munkanélküliség (mint negatív ösztönző) és a kárpótlási folyamat elindulása (mint vonzó faktor) jelentős tömegeket indított a vidéki települések felé.

Az előadásban az előadó arra keresi a választ, hogy az állami politikák 1990 utáni jelentősebb változásai és a piacgazdaság kiépülésével erősödő térfolyamatok milyen átalakulásokat indítottak el és/vagy erősítettek fel a rurális terekben. Két fő területre koncentrálja a vizsgálatok fókuszát: a közszolgáltatások egyes fontosabb elemeire (melyhez az egyenlő hozzáférés nem mellesleg alkotmányos alapjog), valamint egyes piaci szolgáltatások elérhetőségére, melyek megjelenését, terjedését vagy eltűnését viszont alapvetően a klasszikus kereslet-kínálati viszonyrendszer mozgat. Azt állítjuk, hogy a gazdasági válság által súlyosbítva, a folyamatok a kistelepülések halmozott hátrányos helyzete felé mozdultak, jelentős területi esélyegyenlőtlenséget generálva.

Szervező

MTA SZAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottság

Kapcsolattartó

Dr. Rakonczai János (telefon: 36-20-5445430)