Eseménynaptár

'Az orvosi diagnosztika új lehetőségei életünk első óráiban: ahol az innováció találkozik az etikával – Magyar Tudomány Ünnepe 2017-es programsorozatának nyitóelőadása

Az orvosi diagnosztika új lehetőségei életünk első óráiban: ahol az innováció találkozik az etikával – Magyar Tudomány Ünnepe 2017-es programsorozatának nyitóelőadása

Előadás

Időpont

2017. november 3., 10:00 óra

Helyszín

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar - Dr. Halasy-Nagy József Aula
7622 Pécs, Rákóczi út 80.

Részletek

A mesterséges megtermékenyítésnek 1978 óta hozzávetőlegesen 7 millió embertársunk köszönheti életét. Ahhoz azonban, hogy az eljárás valóban sikeres lehessen, a modern orvosi protokollok megkövetelik a legéletképesebb embrió(k) kiválasztását: olyan embriót érdemes beültetni, akinek a méhben a megtapadási, majd megszületési esélyei a legjobbak.

De vajon ki és hogyan választja ki a visszaültetendő embriót?

Az orvosi diagnosztika robbanásszerű fejlődése révén az elmúlt években az orvostudomány eljutott addig, hogy az alatt a 3–5 nap alatt, amíg az embrió egy csepp folyadékban az édesanya testén kívül fejlődik, laboratóriumi méréseket lehet végezni rajta, és az életképességére, illetve egyes betegségekre vonatkozó következtetéseket lehet levonni.

Technikailag megvan a lehetősége, hogy a néhány sejtes embrióból még az édesanyába történő beültetés előtt egyetlen sejtet kiemeljenek, és azon részletes genetikai elemzéseket végezzenek – így akár súlyos örökletes betegségek is kizárhatók. Ez az eljárás azonban elvezet az orvostudomány etikai határaiig, hiszen a mintavételnek kockázatai is vannak.

Világszerte felerősödött ezért az igény a nem invazív, etikailag kifogásolhatatlan diagnosztikai eljárások iránt, amelyek során a fejlődő embriót a vizsgálatok fizikailag nem érintik.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe első előadója, Kovács L. Gábor és kutatótársai pécsi laboratóriumaikban a mesterségesen megtermékenyített embriók folyadékkörnyezetét vizsgálják a modern genetika, molekuláris diagnosztika, mikrochip-technológia és fehérje-, illetve nanokémia módszereivel. Ez a tápfolyadék az embrió anyaméhbe történő beültetését követően életet nem hordoz, feleslegessé válik, és az eljárás során egyszerűen eldobnák.

A tápfolyadék-diagnosztikai eljárások alapja az, hogy az alatt a néhány nap alatt, amíg az embrió a tápfolyadékban él, mikronyomokat hagy a környezetében. Ezek egyike-másika értékesen egészítheti ki a manapság rutinszerűen alkalmazott mikroszkopikus vizsgálatokat. E diagnosztikai módszerek kivitelezése rövid időt vesz igénybe, így közvetlenül az embrió beültetése előtt elvégezhető a vizsgálat. Hosszú távon a Pécsi Tudományegyetem kutatói által szabadalmaztatott új diagnosztikai eljárások a manapság rutinszerűen elérhető 30%-os eredményesség helyett akár 50%-ra is emelhetik a beültetés sikerességét.

Az előadáson való részvétel meghívásos alapon történik, de az interneten élőben közvetítjük a tudomanyunnep.hu oldalon. A további előadásokra már lehetséges a jelentkezés, illetve a regisztráció.

Előadó

Kovács L. Gábor