A szezonális földi folyamatok kumulatív hatásai különböző helyeken és időpontokban a légkörben, a hidroszférában és a krioszférában alapvetően és elkerülhetetlenül alakítják a globális éghajlati viszonyokat. Ezért az előadás a megfigyelhető szezonális éghajlati folyamatok periodicitásának modellezési lehetőségeit vizsgálja. A tanulmány kiinduló feltételezése, hogy a szezonális éghajlati folyamatok reprezentálhatók kétfázisú lineáris periodikus modellekkel, a megfigyelt adatok alapján. Az ezt követő numerikus algoritmus lehetővé teszi a szezonális hatások időbeli felhalmozódását két egymást követő progresszív és regresszív folyamatfázis periodikus éghajlati változásainál. A modell először a légköri CO2-koncentráció jelentett szezonális növekedésével foglalkozik. Ezután megvizsgálja az Antarktisz és Grönland jégtakaróinak és az északi-sarki tengeri jégnek a megfigyelt szezonális olvadási és fagyási folyamatait. Szintén foglalkozik a jelentett szezonális tengerszint-emelkedéssel. Végül az előadás összefoglalja a periodikus éghajlati folyamatok és a globális éghajlati viszonyok időbeli kölcsönhatásait. A globális hőmérséklet-emelkedésről szóló jelentések csak éves alapon készülnek. Az előadás hangsúlyozza a szezonális romlási és helyreállítási forgatókönyvek feletti kontroll fontosságát is, hogy 2100-ra megfelelőbb éghajlati politikai előrejelzéseket készíthessünk.