Összefoglaló

Egyre többet többen és többfelé találkozunk a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásaival. A gyors és dinamikus fejlődés mindennapi életünk, körülményeink, civilizációnk alapvető átalakulását vetíti előre. Az MI kutatásra, fejlesztésre, innovációra, gazdaságra gyakorolt hatásának technokrata megközelítése mellett fontos a társadalmi hatások számbavétele, objektív értékelése, a kapcsolódó etikai kérdések, dilemmák feltárása, megvitatása. A szükséges stratégia- és programalkotó munka során az MI elterjedésének várható előnyei és gazdasági haszna mellett a veszélyeit és a társadalmi hatásait is figyelembe kell venni. A kiberbiztonsági kérdések mellett az emberi méltóságra, önrendelkezésre és a társadalmi igazságosságra gyakorolt hatásoknak is figyelmet kell szentelni.

Az MI-vel foglalkozó szakmai, stratégiai és közéleti fórumokat általában a technokrata megközelítés dominálja. A médiában a szenzációkeltés és a veszélyek kiemelése is jellemzővé vált. A tudománynak fontos feladata a jelenségek objektív, tényekre alapozott, kritikus értékelése. Erre tekintettel, az MI elterjedésének jelen fázisában a tudomány művelőire három fontos feladat hárul:

Egyrészt a természettudományok mellett a bölcsészet- és társadalomtudományoknak is be kell kapcsolódniuk a tudományos diszkurzusba, hogy a különféle tudományterületek a tanulságokat egymással is megvitatva, együttesen vonhassák le.

Másrészt az így megszülető multidiszciplináris helyzetértékelést a döntéshozók és a társadalom tudomására kell hozni, elősegítve, hogy a társadalom kellően tájékozottan, felkészülten és alkalmazkodóképesen fogadhassa a technológiai fejlődés által előidézett változásokat, és a politikai döntéshozók ehhez kellő támogatást tudjanak adni.

Harmadrészt a tudomány művelőinek tudományos tanácsadással, felelős és megvalósítható javaslatokkal is segíteniük kell a döntéshozókat a stratégia- és programalkotásban, az erőforrások biztosításában és a társadalom felkészítésében az MI-alapú technológiák hordozta előnyök maximalizálása és a hátrányok minimalizálása érdekében.

Cserey György professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja „MI-stratégia ’24’08 – Lehetőségek és veszélyek” címmel tanulmányt készített. A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében, a 2024. évi „Tudomány és Parlament” ülésének vitaindítójául szolgál, amit a hazai MI-kutatók, fejlesztők, egyetemi és kutatási hálózati kutatóhelyek, szervezetek vezető képviselőinek felkért hozzászólásai követnek. Az ülés célja az, hogy mind a társadalom, mind a politikai, gazdasági és tudománypolitikai döntéshozók figyelmét felhívják az MI társadalmi hatásainak jelentőségére, felmérésük, stratégiai szintű figyelembevételük fontosságára. Az ülés másik célja, hogy jelezze a tudomány képviselőinek készségét a döntéshozók támogatására és a részvételre a társadalom változásokra való felkészítésében.

Program

09.30–9.40: Köszöntő
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

09.40–9.45: Levezető elnöki megnyitó
Oberfrank Ferenc, az MTA Titkársága köztestületi igazgatója

09.45–10.05: Nyitóelőadás
Cserey György Gábor dékán (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar)

10.05–11.55: Felkért előadók hozzászólásai
Benczúr András szakmai vezető (Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, HUN-REN SZTAKI Mesterséges Intelligencia Kutatólaboratórium és Mesterséges Intelligencia Koalíció)
Hajdu András dékán, tanszékvezető (Debreceni Egyetem Informatikai Kar Adattudomány és Vizualizáció Tanszék)
Horváth Péter igazgató (HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet)
Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Mezei Kitti tudományos munkatárs (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet)
Miklós Dezső igazgatóhelyettes (HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet)
Petruska Ferenc tanszékvezető (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Honvédelmi, Jogi és Igazgatási Tanszék)
Pongor Sándor egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar)
Prószéky Gábor főigazgató (HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont)
Sebők Miklós kutatóprofesszor (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet)

11.55–12.15: További hozzászólások

12.15: Levezető elnöki összefoglaló
Oberfrank Ferenc, az MTA Titkársága köztestületi igazgatója

12.20: Zárszó
Kollár László Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára

Az eseményt élőben közvetítjük az MTA YouTube-csatornáján.