A természetes hidrogén kutatásának többféle típusa létezik, amelyek első látásra nagyon hasonlítanak az olaj- és gáziparban megszokottakhoz. Ezek közé tartoznak azok az esetek, amelyekben a hatékony zárórétegeknek köszönhetően működő csapda van. Ilyen példák találhatóak só alatti csapdákban, ahol a hidrogént már meglévő szénhidrogén-felhalmozódások részeként dokumentálták (erre példa a Dnyeper–Donyec-medence Ukrajnában és az ausztráliai Amadeus-medence). Egy másik, némileg szokatlan csapdát a Maliban megtalált első hidrogénlelőhelyen dokumentáltak, ahol a zárórétegek doleritból állnak. Ezekben az esetekben csak véges hidrogénkészletekre lehet számítani.

A természetes hidrogéncélpontok másik csoportját a megaszivárgások („tündérkörök”, pl. a kelet-európai pajzson) és kisebb, törések által felszínre vezetett szivárgások (pl. a francia Pireneusokban) képezik. Ezeken a területeken nincsenek csapdák, nincsenek zárórétegek, és ezért nincs megfelelő analógia az olaj- és gázkutatási szituációkkal összehasonlítva. Mivel ezek a szivárgások egy dinamikus rendszer folyamatos újratöltődésének felelnek meg, és valójában egy állandósult folyamatot képviselnek, „végtelen” erőforrásokra számíthatunk egy alacsony áramlású hidrogén „farming” folyamat révén. Az ipari méretű hidrogéntermeléshez tehát egy teljesen új technológiai megközelítésre lesz szükség, amely a szénhidrogéniparban egyáltalán nem létezik.

Közép-Európában különböző kőzettípusok találhatóak, amelyek potenciálisan képesek természetes hidrogén generálására. Ezek közé tartoznak 1. az alpi ofiolitegységek, amelyek még mindig szerpentinizáción mehetnek keresztül; és 2. a hercini vagy régebbi gránitos aljzati egységek, ahol a természetes hidrogéntermelődés a radiolízisnek köszönhető. Az előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy a tágabb értelemben vett Pannon-medencében vannak olyan területek, ahol a hidrogén felszínre áramlása dokumentálható. Ezért Magyarországnak is meg kellene vizsgálnia ezt a potenciálisan nagyon alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrást a folyamatban lévő energiaátmenet részeként.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az előadásról kép- és hangfelvétel készül, részvételével egyben hozzájárul nyilvános publikálásukhoz. A felvétel megtekinthető lesz az MTA YouTube-csatornáján.