close
MTA logó
Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság
MTA logó
Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottság

A PAB feladatai

A Pécsi Akadémiai Bizottság feladatát az Akadémia Alapszabálya határozza meg.

Kiemelt feladatok

  • részvétel a régió tudományos életének szervezésében, tudománypolitikai stratégiája kidolgozásában;
  • az új tudományos eredmények közvetítése a társadalom számára;
  • részvétel az MTA és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködésben;
  • a regionális, megyei és városi önkormányzatokkal, a megyei kamarákkal és a regionális fejlesztési tanácsokkal való együttműködés;
  • a régiók kutatóhelyei K+F tevékenységének, hasznosításra váró eredményeinek bemutatása;
  • a gazdasági vállalkozások K+F igényeinek közvetítése a régióban működő kutatóhelyek számára;
  • részvétel a regionális innovációs partnerközvetítésben, a hazai és nemzetközi pályázati együttműködés elősegítésében;
  • a tudományos utánpótlás nevelésének támogatása, pályázatok kiírása;
  • tudományos munkák megjelentetése;
  • szak- és munkabizottságok létrehozása;
  • a kapcsolat kiépítése és fenntartása a tudományos osztályokkal és azok tudományos bizottságaival;
  • nemzetközi kapcsolatok építése más országokkal, különösen a régióval szomszédos körzetek kutatóival.

Archív alapszabályi részlet

A korábbi honlapon szereplő, 2009. október 3-tól hatályos szövegváltozat alapján.

Az Akadémia területi testületei

16. § (1) Az Akadémia területi bizottságokat tart fenn, amelyek az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően szervezik a köztestület regionális működését.

(2) Az Akadémia a Kárpát-medencei magyar tudományos közélet támogatására területi bizottságokat létesíthet a környező országokban is, és ezeket fenntartja. A határon túli területi bizottságok a saját államuk jogszabályainak megfelelően tevékenykednek.

Asz. 45. §

(1) A területi bizottságok az Akadémia földrajzi területek szerint szervezett egységei. Bizottsági terület megosztásáról és területek összevonásáról a Közgyűlés szótöbbséggel dönt.

(2) Az Akadémia területi bizottságai:

  1. az MTA Debreceni Területi Bizottsága (DAB; működési területe: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
  2. az MTA Miskolci Területi Bizottsága (MAB; működési területe: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye)
  3. az MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB; működési területe: Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye)
  4. az MTA Szegedi Területi Bizottsága (SZAB; működési területe: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye)
  5. az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB; működési területe: Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye).

Ü. 31. §

(1) Az Akadémia támogatja azokat a megyei önkormányzati és regionális kezdeményezéseket, amelyek anyagi áldozatvállalásukkal külön tudományos testület működését tartják szükségesnek, mindenekelőtt a megye területén felmerülő, tudományos munkát igénylő kérdések megoldására. E megyei testületek az adott területi bizottságok önálló, társult egységei.

(2) Megyei és városi szervezetek:

  1. az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete (központja: Szolnok)
  2. az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete (központja: Nyíregyháza)
  3. az MTA Vas Megyei Tudományos Testülete (központja: Szombathely)
  4. az MTA Soproni Tudós Társasága (központja: Sopron).

(3) Az Akadémia nevét hordozó megyei tudományos testület megalakulását – az érintett területi bizottság vezetésének és a megyei önkormányzat képviselőinek egyeztetett álláspontja alapján – az Akadémia elnöke hagyja jóvá.

Asz. 45. §

(3) A területi bizottságok illetékességi területükön

  1. figyelemmel kísérik és segítik az ott folyó tudományos tevékenységet,
  2. számon tartják a tudományos kutatóhelyeket, egyetemi és más tudományos műhelyeket, továbbá az azokon kívül működő kutatókat,
  3. támogatják a tudományos kutatókat, a kutatók külföldi kiküldetését, a tudományos utánpótlás nevelését, pályázatokat írnak ki, és díjjal jutalmazzák a legjobb pályamunkák szerzőit,
  4. tudományos munkákat jelentetnek meg,
  5. szak- és munkabizottságokat hoznak létre, melyek tudományos üléseket szerveznek,
  6. bizottságaik révén kapcsolatot építenek ki és tartanak fenn a tudományos osztályokkal és azok tudományos bizottságaival,
  7. lehetőséget teremtenek arra, hogy a tudomány művelői kifejtsék szakmai véleményüket helyi és országos jelentőségű tudományos kérdésekben, részt vegyenek az akadémiai döntések, vélemények kialakításában, érvényesítésében,
  8. javaslatot tesznek a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságnak a tudományterületileg illetékes tudományos osztály kiadási tervének keretében,
  9. nemzetközi kapcsolatokat építhetnek ki más országok, különösen a régióval szomszédos körzetek kutatóival.

Ü. 31. §

(4) A területi bizottságok

  1. a tudósok és a tudomány iránt érdeklődő emberek személyes kapcsolatainak megteremtése, elmélyítése érdekében klubot működtetnek tudományos, kulturális és közéleti kérdések kötetlen megvitatására,
  2. a feladataik ellátásához szükséges anyagi feltételek javítására alapítványok létrehozását kezdeményezhetik és támogathatják,
  3. tevékenységükbe bevonják a régiójuk szerinti külső köztestületi tagokat.

Asz. 45. §

(4) A területi bizottságok tagjai a területen dolgozó hazai akadémikusok, a nem akadémikus közgyűlési képviselők és azok a nem akadémikus köztestületi tagok, akiket az ott dolgozó nem akadémikus köztestületi tagok a bizottság szervezeti szabályzatának megfelelően taggá választanak. A bizottságok tudományos tevékenységet folytató, de tudományos fokozattal nem rendelkező szakembereket is jogosultak munkájukba bevonni.

A forrás megjegyzései

¹ Kihirdetve: 1994. IV. 26-án.

² Kihirdetve: 2009. IV. 3-án.

³ A 6/2009. (V.5.) sz. határozattal elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia 179. rendes közgyűlése, hatályos 2009. október 3-tól.