Eseménynaptár

Részletek

Miért olyan gyakori Móricz írásaiban a lakoma vagy a muri? Mit esznek a hősei, és milyen ételeket szeretett ő maga? Hogyan lehet azonosítani az interneten vírusgyorsasággal száguldó álhíreket a nyelvtudomány segítségével?  Mit mond a Taylor Swift-jelenség a 21. századi popkultúra működéséről?

Tudománybemutató középiskolásoknak az Alumni Program keretében

Ünnepi rendezvényünk célja, hogy az MTA elnöke által 2020-ban elindított MTA Alumni Program keretében bemutassa a legfogékonyabb korosztálynak, a középiskolásoknak az MTA elsőként létrehozott tudományos osztályának kutatási területeit. A rendezvényen, amelyre az MTA felújított székházának Dísztermében kerül sor, bemutatkozik mind a hat, az I. Osztály által gondozott tudományterület. Az előadók kutatási területük kiválóságai, akik rövid, de a fiatalok számára igen érdekes előadásaikban bizonyítják, mennyire színes témákkal találkozni az osztály keretei között. Hallhatunk többek között arról, miért lehet olyan gyakori Móricz írásaiban a lakoma, a muri, mit esznek a hősei, és milyen ételeket szeretett ő maga, de arról is, milyen szerepet tölt be a magyar paraszti közösségek kultúrájában a hit mint a megismerés egyik központi eszköze. Megtudhatjuk azt is, hogy a nyelvtudomány egyáltalán nem unalmas, ráadásul fel tud tárni olyan nyelvi, nyelvhasználati jellemzőket, amelyek segíthetnek beazonosítani az interneten vírusgyorsasággal száguldó álhíreket. Arról is hallhatunk, hogy a latin költői szövegeket függőlegesen is érdemes lehet olvasni, s ezeknek a betűlétráknak a tanulmányozása nemcsak tanulságos, de szórakoztató is. Egy előadás azt tárja elénk, miként lett néhány évtized alatt a világ egyik legősibb civilizációja, Kína a kutatás-fejlesztés globális központja, az utolsó előadás pedig Taylor Swift példáján keresztül a popkultúra 21. századi működésébe nyújt betekintést, abba, hogy miben más a popkultúra szereplőinek közönséghez, alkotáshoz és pénzhez fűződő viszonya, mint a magaskultúra képviselőinek.

Levezető elnök: Forgács Tamás (SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék)

Program

Töltött káposzta, hidegen – Móricz Zsigmond és az evés (irodalomtudomány)
Szilágyi Zsófia (SZTE Magyar Irodalmi Tanszék)

Miért lehet olyan gyakori Móricz regényeiben, novelláiban a lakoma, a muri, mit esznek a hősei, és milyen ételeket szeretett ő maga? Az evés lehet nála a bosszú eszköze, megmutathatja, mennyire meghatároznak minket a szokásaink. Éhező és habzsoló hősök mozognak a műveiben, ülnek a terített asztalnál, főznek és tálalnak – az egyik regényében egész Magyarország olyan lesz, legalábbis a térképen, mint egy szép kis debreceni cipó. Az előadás Móricz Zsigmond ismeretlen arcát szeretné megmutatni, azét az íróét, aki reggelire hidegen ette a töltött káposztát.

A megismerés eszközei a népi vallásosságban (néprajztudomány)
Iancu Laura (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet)

Miért? A legrövidebb és a legnagyobb kérdés, amit a mindenkori ember a létezésre való (ön)reflexiója során feltesz magának. Az univerzum természeti elemeire és törvényeire vonatkozó tudás megszerzése mellett, az ember a létezés okára és értelmére vonatkozó kérdésekre is érvényes válasz után kutakodik. A néprajztudomány által vizsgált magyar paraszti közösségek kultúrájában a hit a megismerés egyik központi eszköze. A természet közegében élő földműves közösségek a természetben megfigyelt törvényszerűségek mintájára alkotják meg a létezés és az emberi élet törvényszerűségeire vonatkozó tudásukat, az intuíció, a hitbéli megismerés stb. eszközei révén. Ez a sajátos, a magyar kultúrtörténetben a maga nemében egyedülálló létbölcseleti tudás a szóbeliség keretei között (vö. folklór) marad fenn, a hagyományozódás révén pedig állandó megújulás alatt van.

Breaking news! Nyelvészeti nyomozással leleplezhetők az álhírek  (nyelvtudomány)
Németh T. Enikő (SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék)

Az interneten szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek. Hatalmas veszélyt jelent ez arra a több mint 5 milliárd emberre, aki használja az internetet, és különösen arra a 4,7 milliárdra, aki a közösségi médiát is. A leginkább veszélyeztetettek ti, a 8–18 év közötti fiatalok vagytok, akik most tanulják, hogyan lehet kikeveredni a deep- és cheap fake newsok, a generatív MI által alkotott kitalált tartalmak, az adathalász e-mailek és a közösségi médián keresztül terjesztett egyéni álhírek labirintusaiból. Jó hír (és nem álhír)! Az előadás ehhez az eligazodáshoz kíván segítséget nyújtani olyan nyelvi, nyelvhasználati jellemzők bemutatásával, amelyeknek vagy amelyek kombinációinak a jelenléte alapos gyanút ébreszthet bennetek egy szöveg álhírségére vonatkozóan. Egy kis nyelvészeti nyomozómunkával védettebbé válhattok a dezinformálással szemben.

Betűlétra. Akrosztichonok és telesztichonok a római költészetben  (klasszika-filológia)
Tamás Ábel (ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet)

Gondoltátok volna, hogy a latin költői szövegeket függőlegesen is érdemes olvasni? Ismeretes, hogy Vergilius titkon, a sorok kezdőbetűit összeolvasva MARS hadistennel díszíti az Aeneis 7. énekét épp ott, ahol az itáliai háborúk kezdődnek, ahogy arról is lehet tudni egy ideje, hogy Ovidius suttyomban, a sorok utolsó betűit összeolvasva ERATO-val, a szerelmi költészet múzsájával lehel mennyei harmóniát a békétlen alapelemek közé az Átváltozások első könyvében. Ám az elég új felfedezés, hogy Catullus fű alatt egy SuAVIS, ’édes, kedves’ akrosztichonnal üzeni meg Calvusnak a 14. költeményében: annyira azért mégsem haragszik rá, vagy hogy egy ifjabb Plinius által idézett versike szerzője egy HEU ME, ’jaj nekem’ üzenettel mintha azt adná tudtunkra: maga is kínosnak érzi, hogy Plinius nem létező költői tehetségét dicsőíti. Előadásomban ilyen példák segítségével mutatom be, hogy a latin irodalom betűlétráinak tanulmányozása nemcsak tanulságos, de talán szórakoztató is.

Kína, a technológiai szuperhatalom (orientalisztika)
Salát Gergely (PPKE BTK Kínai Tanszék, Magyar Külügyi Intézet)

Sokáig élt a közhiedelem, miszerint a kínaiak „csak másolni tudnak”, és az elmúlt évtizedekben elért gazdasági sikereik annak köszönhetők, hogy átvették a nyugati technológiákat. Ez sokáig részben igaz is volt, az utóbbi években azonban Kína egyértelműen innovációs nagyhatalommá vált, tudományos-technikai eredményei a Nyugat dominanciáját fenyegetik. Az ország olyan területeken jár a világ élvonalában, mint a mesterséges intelligencia, az elektromos járművek, a zöld technológiák, az 5G hálózatok vagy az űrkutatás. Az előadás azt vizsgálja, hogy a világ egyik legősibb civilizációja miként lett néhány évtized alatt a kutatás-fejlesztés globális központja, illetve milyen szerepet játszottak a kínai csúcstechnológia felemelkedésében a kínai állami programok, a kulturális tényezők és a kínai politikai-gazdasági rendszer.

Taylor Swift és a popkultúra működése (zenetudomány)
Fazekas Gergely (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)

2023 és 2024 Taylor Swiftről szólt a popzenében. Mindkét évben ő lett a Spotify leghallgatottabb előadója. Régi lemezeinek újrakiadásával legalább akkora hatással van a szerzői jog gyakorlatára, mint a popzene fogyasztásának természetére. 11 lemezes életművét bemutató turnéja, az ERAS Tour, amelynek valamennyi estéjén 44 számot adott elő, minden idők legjövedelmezőbb koncertturnéjaként vonult be a zenetörténetbe, meghirdetése után lefagyasztotta a legnagyobb amerikai jegyrendszert, szenátusi meghallgatást generált, gazdasági hatása kisebb országok GDP-százalékában mérhető. Taylor Swift popkulturális jelenlétéről ma már tudományos konferenciák és egyetemi kurzusok szólnak olyan egyetemeken, mint a Stanford, a Berklee, a University of Texas, a New York University és a Harvard. Az előadás Taylor Swift példáján keresztül a popkultúra 21. századi működésébe nyújt betekintést. Hogy miben más a popkultúra szereplőinek közönséghez, alkotáshoz és pénzhez fűződő viszonya, mint a magaskultúra képviselőinek. Spoiler: ha elég sokat megyünk vissza az időbe, mondjuk, Mozart korába, nem is olyan sokban.