Eseménynaptár

Részletek

A Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó hat tudományterület fő hivatásként nem zenész kutatóinak, tudósainak hangversenye az I. osztály MTA200-as hónapja alkalmából, a hónap nyitórendezvényének színes programjaként, ily módon is bemutatva az osztály sokszínű tudományterületeit.

klasszika-filológia

Déri Balázs PhD (ELTE BTK, professor emeritus) és a Praetorius Kamarakórus

• Deus adiuvat me (gregorián antifóna) és Giovanni Pierluigi da Palestrina: Sicut cervus desiderat (négyszólamú motetta). Előadja a Praetorius Kamarakórus. Vezényel: Déri Balázs
• Claudio Monteverdi: Laudate Dominum in sanctis eius (szólómotetta). Előadja: Kéringer László (tenor) és Déri Balázs (orgona)

A klasszika-filológus, orientalista, majd muzikológus végzettségű Déri Balázs által alapított, nem-hivatásos Praetorius Kamarakórus negyven éve Kéringer László karvezető, énekművész társvezetésével működik. Elsősorban gregorián éneket és korai polifóniát énekelnek. A műsor három tétele három zenetörténeti korszakot képvisel. A néhány másodperces, igen tömör Deus adiuvat me gregorián antifóna (latin szövege: Zsoltárok 53/54,6) a római rítus nagypénteki éjszakai virrasztó istentiszteletének (a matutínumnak) éneke. A kétrészes Sicut cervus desiderat / Sitivit anima mea motetta szövege a 41/42. zsoltárból vétetett; a nagyszombati vigíliaszertartás ún. tractus-tétele. Az ötszáz éve született Palestrina emez egyik leghíresebb műve, a reneszánsz vokálpolifónia egyik mintadarabja a szerző halála után, 1604-ben jelent meg (Motecta festorum, Liber 2). Claudio Monteverdi virtuóz szoprán- vagy tenorszólóra írott, basso continuo-kíséretes motettájának (Laudate Dominum in sanctis eius) szövege a 150. zsoltár (SV 287, megjelent: Selva morale et spirituale, Venezia 1641). 

nyelvtudomány

Lax Éva PhD nyelvtörténész (ELTE BTK), énekes, nyugalmazott egyetemi docens, ének és Balog Zsolt DLA, zongora

Két ária Joseph Haydn Arianna a Naxos (Ariadné Naxoszban) című szólókantátájából (Hob. XXVIb: 2):

Ezt a szólókantátát Haydn 1790-ben írta énekhangra, billentyűs kísérettel. A kantáta témája Ariadné és Thészeusz mitológiai története, annak is az utolsó része, amikor Thészeusz hűtlenül otthagyja Ariadnét Naxosz szigetén. A teljes kantáta két hosszú recitativóból és két áriából áll. Az itt elhangzó első ária („Dove sei, mio bel tesoro”) az álomból ébredő Ariadné fájdalmas hangja, aki hiába keresi hűtlen kedvesét. A második ária („Ah! che morir vorrei”), amely egyben a kantáta befejezése, két részes. A lassú rész Ariadné elkeseredettségét és halálvágyát festi le, míg a rá következő gyors rész már a sértettség és a harag kifejezése. A mollban íródott ária utolsó dúr akkordja talán azt a happy ending pillanatot szimbolizálja, mikor megjelenik a szerelmes Dionüszosz mint deus ex machina, és magával ragadja Ariadnét.

zenetudomány

Németh Zsombor PhD (hegedűművész és zenetörténész, HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet, tudományos segédmunkatárs) és a Simplicissimus Ensemble, amelynek tagjai: Németh Zsombor művészeti vezető (barokkhegedű), Megyery Noémi (barokkhegedű), Vizeli Máté (barokkbrácsa), Geiger Estilla (barokkcselló), Harmath Viktória (barokklant)

Georg Philipp Telemann: Ouverture burlesque (TWV 55:B8)

Németh Zsombor a budapesti Bartók Archívum munkatársa. Emellett hegedűművészként is aktív: hangszeres előadóművészi tevékenysége azonban – némileg talán meglepő módon – nem a 20., hanem a 17-18. századra, a barokk zenére összpontosul. A Simplicissimus Ensemble-t egyetemi évei alatt, 2012-ben hívta életre néhány zeneakadémiai hallgatótársával. E korhű hangszereken játszó, változó összeállítású kamaraegyüttes célja nem csupán az adott korszak hangzásvilágának és előadói stílusának hiteles visszaadása, hanem az is, hogy előadásukban a zeneművek hasonló revelációval hassanak, mint saját korukban. A névválasztással az együttes az 1600-as években aktív német író és komponista, a magyar zenei életről is tudósító Daniel Speer előtt tiszteleg, aki Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus álnéven publikálta műveit. A Simplicissimus Ensemble ez alkalommal Speer egy valamivel később élt honfitársa, Georg Philipp Telemann B-dúr „burleszk” szvitjét fogja előadni, amely a rövid nyitány után a comedia dell’arte ismert alakjait – Scaramuccia, Arlecchino, Colombina, Pierrot, Mezzetino – jeleníti meg.

irodalomtudomány

Csörsz Rumen István PhD (irodalomtörténész, HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, tudományos főmunkatárs; Lendület kutatócsoport-vezető)

Vörösmarty Mihály: Fóti dal, részletek (1842; Thern Károly dallamával, 1844 k.)

Arany János: A világ (1852; a költő egyik saját szerzésű dallamával)

József Attila: Tudod, hogy nincs bocsánat (1937; Radványi Balázs zenéje 1974-ből, a Kaláka együttes szíves engedélyével)

Közreműködők:

Csörsz Rumen István PhD (ének, gitár, furulya)

Káli Anita doktoranda (nagybőgő)

Szatmári Áron PhD (harmonika)

Radnai Dániel doktorandusz (gitár)

Sztankovits Gergely könyvtáros (gitár)

Kiss Margit PhD, Sarankó Márta honlapszerkesztő, Tüskés Anna PhD, Visy Beatrix PhD (kórus)

orientalisztika

Somfai Kara Dávid PhD (turkológus és mongolista, HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, tudományos főmunkatárs)

Belső-ázsiai  (altaj-telengit, kazak és baskír) zene

1) altaj-telengit epikus ének (kaj)

Az altaj-telengit az Altaj hegység északi részén élő kicsiny türk nyelvű népcsoport. Gazdag epikus hagyományokkal rendelkezik, amely a pogány türk mitológiából táplálkozik és amely a Fehérlófia meséjéből a magyar folklórban is ismert

2) kazak népdal dombra kísérettel

A kazakok a kipcsak-türk népek legnagyobb számú népcsoportja. Az Altajtól a Kaszpi-tengerig húzódó hatalmas pusztaság nomád lakói. Legfőbb hangszerük a közép-ázsiai eredetű dombra. A nyugat-kazak népdalok pedig magyar párhuzamokkal is rendelkeznek

3) baskurt népdal és kúraj-furulya

Az Urál hegység déli részén élő baskurt (baskír) nép manapság kipcsak nyelven beszél, de ősi iráni mitológiával rendelkezik. Nemzeti hangszerük a fűféle szárából készült kúraj-furulya, amelyet torokénekkel társítva szólaltatnak meg

néprajztudomány

„…sokat gondolkodtam a régi atyákról…” – dunántúli népdalok hosszúfurulya-kísérettel

A baskír kuraj hangzásának távoli párhuzamaként először a magyar népdal legrégibb stílusához tartozó emblematikus páva-dallam csendül fel hosszúfurulya-kísérettel, Olsvai Imre nemespátrói gyűjtéséből. E kvintváltó szerkezetű, pentaton hangsorú rabének keletkezési helye a népzenekutatók szerint az egykori Magna Hungaria lehetett, ahol a magyarok, a cseremiszek és a déli csuvasok is valamelyik török néptől vehették át ezt a dallamformát. A második – a mohácsi csatában odaveszett II. Lajos halálát elbeszélő Lajos király leesett a lováról… – ormánsági ének szövegében a műköltészet jegyeit hordozza, dallama viszont régi stílusú. Ezzel utalunk a 2026. évi Mohács 500 évfordulós nagy projektre, amelynek Juhász Katalin szerkesztésében a néprajzi kutatások eredményeit tartalmazó kötet készül a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban.

Előadják:

Juhász Katalin PhD néprajzkutató, népdalénekes (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, tudományos főmunkatárs) és Szabó Zoltán néprajzkutató, népzenetanár (Óbudai Népzenei Iskola)

Virágénekek a folklórban

A 17–18. századi közköltészet írásos szövegemlékei mellett a népi gyűjtésekben is nagy számban lelhetők fel a hajdani szövegek és dallamok. Ebből ad ízelítőt a kutatókból álló, 1992 óta működő Carmina Danubiana együttes. Az 1695 körüli Thoroczkai Zsigmond-énekeskönyvben fennmaradtRigócskám, rigócskám… népi dallamra kobozkísérettel, a zalai párosítók dudakísérettel hangzanak el.

Előadják:

Csörsz Rumen István PhD irodalomtörténész és régizenész (HUN-REN BTK Irodalomtudományi Intézet, tudományos főmunkatárs; Lendület kutatócsoport-vezető), Juhász Katalin PhD néprajzkutató, népdalénekes (HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, tudományos főmunkatárs), Szabó Zoltán néprajzkutató, népzenetanár (Óbudai Népzenei Iskola)

Kalotaszegi hajnali, legényes és csárdás

A HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum és Néprajztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztály és Adattár munkatársai közül a kutatás és az archívumi munka mellett sokan a néptánc- és népzenei revival aktív résztvevői is. A kutatások közül kiemelkedik Fülemile Ágnes és Balogh Balázs három évtizedes kalotaszegi kutatása, amelynek eredményeként nemcsak jelentős tanulmányok és kötetek születtek, de a térség magyarsága is megerősödve tudott bekapcsolódni a legrangosabb népművészeti és kulturális programokba. A két intézet munkatársai előadásában kalotaszegi hajnali nóta hangzik el, majd kalotaszegi táncokat is bemutatnak.

 ZENEKAR:

Bednárik János PhD (Néprajztudományi Intézet, tudományos munkatárs); Endrődiné Pásku Veronika (Zenetudományi Intézet, fiatal kutató), Lipták Dániel PhD (Zenetudományi Intézet, tudományos munkatárs), Páll Éva (Zenetudományi Intézet, archívumi szakasszisztens) – hegedű; Erdélyi-Molnár Klára (Zenetudományi Intézet, archívumi szakasszisztens, részlegvezető),  Pávai István PhD (Zenetudományi Intézet, nyugalmazott tudományos főmunkatárs)– kontra; Páll Balázs – nagybőgő

TÁNCOSOK:

Cseh Fruzsina PhD (Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatárs), Horváth-May Dániel (Zenetudományi Intézet, tudományos szakalkalmazott), Karácsony Zoltán PhD (Zenetudományi Intézet, tudományos munkatárs, részlegvezető), Keresztény Csenge (Zenetudományi Intézet, ügyvivő szakértő), Szabó Bálint (Zenetudományi Intézet, archívumi munkatárs), Varga Sándor PhD (Zenetudományi Intézet, tudományos főmunkatárs)

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az eseményen kép- és hangfelvétel (videó, illetve fotó) készül. A rendezvényen való részvétellel tudomásul veszi, hogy a felvételeken szerepelhet, és ehhez hozzájárul.