Időpont: 2019. szeptember 25., 14.00 órától
Helyszín: MTA Székház, Nagyterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

Az előadás összefoglalója:

Nanoszerkezetek alatt 100 nanométernél kisebb struktúrákat értünk, melyek térben rendeződve nanoarchitektúrákat hozhatnak létre. Az anyagtudomány módszereit alkalmazva csak az utóbbi évtizedekben vált lehetővé mesterséges nanoarchitektúrák létrehozása. Ezzel szemben, a biológia evolúció már sok millió éve „felfedezte” a nanoarchitektúrákat, és számos célra alkalmazza is őket, köztük a szexuális kommunikációban. Különösen szemet gyönyörködtetők a lepkék szárnyain megjelenő szerkezeti színek, amelyeket a fény terjedését befolyásoló, úgynevezett fotonikus tiltott sávval rendelkező nanoarchitektúrák hoznak létre. A lepkék szárnyait - mint cserepek a házfedelet - rendezetten elhelyezkedő pikkelyek borítják, ezek mozaikja adja a szemmel látható színt, vagy mintázatot. A jellemzően 100 x 50 négyzetmikronos pikkelyek mindegyikét egy-egy sejt állítja elő, komplex önszerveződési folyamatok útján, amiket a sejtmag DNS-e irányít. Ennek ellenére adott fajon belül, a szerkezeti színek 300 generáción át és több ezer kilométeres földrajzi távolságon állandók. A fizikus szemével, de a biológia felé kacsintva pillantunk rá a lepkék szerkezeti színeire.

A székfoglaló meghívója itt érhető el.