Szenzációk a föld alól – Nyilvános régészeti előadások az Akadémián

Az előadássorozat részletes programját itt nézheti meg az EseménynaptárbanHogy kerül egy tipikusan római középület és köztér egy kelta oppidumba? A kérdésre az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabb franciaországi régészeti ásatásának magyar vezetője, Szabó Miklós válaszol majd. A gall haeduus törzs Mont Beuvray-ban található egykori fővárosában feltárt római fórum és bazilika azért jelentett szenzációt, mert kiderült, hogy Kr. e. 50 után épült, vagyis jelenleg ez az egyetlen Augustus koránál korábbi bazilika a Római Birodalom nyugati provinciáiban. A római városközpont építése egy kelta oppidumban pedig új politikai rendszer bevezetéséről tanúskodik. A romanizáció egészen különleges esetének számító felfedezésről az MTA rendes tagja beszél.

Bibracte, falmaradvány Wikimedia Commons / Jochen Jahnke / GNU-FDL 1.2

Ugyancsak a Római Birodalomba, de már az egykori Pannonia provinciába vezeti a hallgatókat Borhy László régész. Az akadémikus egy római város, Brigetio (Ószőny) újjászületésének folyamatát ismerteti. Előadásában feltárul egy korábban alig kutatott település történelme. Egy olyan városé, amelyhez fogható az egész egykori Római Birodalom területén sem sok volt: legfőbb jelentőségét az adta, hogy a mintegy harminc római légió egyike vagy háromszáz éven át éppen itt, a birodalom dunai határa mentén állomásozott, ráadásul kiterjedése, valamint jelentősége az egykori Pannonia provincia területén az évszázadok óta kutatott Aquincuméhoz, a mai Budapestéhez vagy Vindobonáéhoz, a mai Bécséhez hasonlítható.

A katonai tábor (castra legionis) területén a 2015. évi ásatás első eredményei (csatornarendszerek, úthálózat szakaszai, katonai gyülekezőtér) mellett a 2014-ben a véletlennek köszönhetően felfedezett, Philippus Arabs császár által kiadott bronz törvénytábla töredékei jelentik az egyik legutóbbi,

a szakma figyelmét ismételten Brigetióra irányító felfedezést.

Szulejmán temetőkápolnájának ered a nyomába Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az 1566-ban, Szigetvár ostroma közben elhunyt oszmán uralkodó a vár elfoglalását már nem élhette meg, ám emlékére hamarosan díszes sírkápolnát (türbét), majd körülötte fokozatosan egy fallal övezett kisvárost építettek ki hálás utódai mecsettel és derviskolostorral. 2015 októberében sikerült megtalálni és feltárni az elveszettnek hitt sírkápolnával azonosított maradványokat. Az előadás a történeti hátterét, a kutatási koncepciót, az ásatást, annak eredményeit és visszhangját mutatja be.

Arab betűs feliratmaradvány a szigetvári ásatásról Fotó: szigetvar.btk.mta.hu/Kitanics Máté

A régészet az elmúlt évtizedekben igazi interdiszciplináris tudományág lett, a régmúlt kutatóit a legmodernebb technika is segíti – akár a levegőből is. Czajlik Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet Archeometriai és Régészetmódszertani Tanszékének vezetője azt mutatja be, hogyan jutottak el a szakemberek az egyszerű légi felvételtől a régészeti fotótérképig, és miként segítheti az új módszer a kutatásokat. A régész az ELTE BTK RTI regionális szinten is jelentős, 65 000 darabot meghaladó régészeti légifotó-gyűjteményéhez kapcsolódó eredmények közül a vaskori temetkezések erdélyi és dunántúli kutatásával kapcsolatos, 2013-ban indult programot összegzi.

Európa egyik legfontosabb és legjobban dokumentált kréta időszaki ősgerinces lelőhelye az iharkúti. A 85 millió éves ökoszisztéma nyomait felfedező és azt immár 16 éve tudományos alapossággal – az elmúlt években az MTA támogatásával – feltáró fiatal paleontológus, Ősi Attila a legújabb felfedezésekről beszél majd. Szól egyebek mellett arról, hogyan egészítik ki az ásatási munkálatokat 3D-s térképezéssel, milyen új fajokat fedeztek fel, és az is kiderül, hogy mit tudhat meg egy szakember egy töredékes dinoszaurusztojás alapján az egykori állatok fészkelési szokásairól.