Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között

Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert. A projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után.

Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban

Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban

Az orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek oxigénszint-érzékelésének és -szabályozásának vizsgálatáért, a fizikai Nobel-díjat pedig kozmológiai és exobolygó-kutatásért ítélték oda 2019-ben. A díjazottakról és tudományterületeikről az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában három magyar kutató, Jeney Viktória sejtbiológus, Kiss L. László csillagász és Frei Zsolt asztrofizikus beszélt.

A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről

A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről

Jelentősen nagyobb tengerszint-emelkedésre kell számítanunk az Antarktisz olvadása miatt a korábbi kutatási eredményekhez képest. Amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, több évszázadon át folytatódni fog a tengerszint-emelkedés. Az óceánok további elsavasodása, a halállomány csökkenése, a gyakoribb tundrai erdőtüzek is szinte biztosak, de itt sem mindegy, hogy a klímaváltozás negatív hatásai mennyire lesznek kiterjedtek. Egyebek mellett ez olvasható abban az összeállításban, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete készített, és amelyet szeptember 25-én tártak a nyilvánosság és a döntéshozók elé.

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.

Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye

Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye

Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.

A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk
A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

Hétfőn tartják New Yorkban az ENSZ új klímaügyi csúcstalálkozóját. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

Magyar siker az EU Fiatal Tudósok Versenyén Magyar siker az EU Fiatal Tudósok Versenyén

Magyar siker az EU Fiatal Tudósok Versenyén

Az Európai Unió által évente megrendezett EU Fiatal Tudósok Versenyének idei döntőjében különdíjat kapott Zsigó Miklós „Moly.net” című projektje. A rangos tehetségkutató verseny szófiai döntőjén 40 országból 100 projekt versenyzett. A nyíregyházi Krúdy Gimnázium idén végzett diákja által kifejlesztett eszköz a gazdaságok kártevői elleni küzdelem optimalizálását segíti.

Makara B. Gábor akadémikus kapta a Kosáry Domokos-díjat Makara B. Gábor akadémikus kapta a Kosáry Domokos-díjat

Makara B. Gábor akadémikus kapta a Kosáry Domokos-díjat

A Széchenyi-díjas neuroendokrinológus, az MTA rendes tagja, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet professor emeritusa tudományszervező munkássága elismeréseként, elsősorban a magyar tudományos eredmények láthatóságának és elektronikus hozzáférhetőségének megteremtését biztosító első hiteles nemzeti bibliográfiai adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) kialakításában végzett meghatározó tevékenységéért, valamint a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, egyben a felsőoktatási és tudományos szakkönyvtárak e területen végzett feladatainak támogatásáért kapta az elismerést.

A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet

A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet

Az aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztése és tesztelése a célja annak a FLIPASED nevű európai projektnek, amelynek vezetője Vanek Bálint, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az Európai Unió által finanszírozott kutatás célja, hogy az eddiginél szorosabban hangolják össze a repülőgép fizikai kialakítását és a fedélzeti irányító algoritmusokat. A 2022 végén lezáruló kutatás eredményeit 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmaznák.

  • 686 találat
  • További