Paradigmaváltás előtt a fizikaoktatás: a Szigma – a holnap világa 2018. január 2-i adása

Hogyan lehetne megszerettetni a természettudományokat az iskolában? Milyen módszertani újításokra lenne szükség? Milyen lenne Magyarország természetes növénytakarója emberi beavatkozás nélkül? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a tudományos magazin hallgatói.

2018. január 3.

A fizikaoktatásban fokozatos paradigmaváltást javasol az MTA és az ELTE kutatócsoportja. Jenei Péter egyetemi adjunktus, az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport tagja szerint nem azonnal, hanem fokozatosan, hosszú évek alatt kellene megváltoztatni a fizika tanításának módszerét.

A kutató szerint az „új módszerekre azért is van szükség, mert évről évre nagyobb a tananyag, hiszen egyre több felfedezés születik. A folyamatos ismeretbővüléssel lépést tartani azonban a jelenlegi rendszerben nem lehet.” Az MTA-ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoport két munkaközösséget is működtet ennek vizsgálatára.

A Modern Fizika Munkaközösség azt kutatja, hogyan lehet a modern tartalmakat hatékonyan, gyorsan, a gyerekeknek is érthetően beemelni az oktatásba. A Környezeti Fizika Munkaközösség pedig a környezettel kapcsolatos, divatos és fontos témákat vizsgálja a tanítás vonatkozásában. Jenei Péter szerint nem feltétlenül a tartalmat kell bővíteni, hiszen manapság az interneten mindent – „és mindennek az ellentétét is” – meg lehet találni. Inkább arra van szükség, hogy a diákok megtanulják rendszerezni az információkat és a valódi, releváns adatokat kiszűrni a többi közül. Az oktatást „használatorientálttá kell tenni, nem pedig definícióbemagolás-orientálttá” – fogalmazott.

Az adás második felében Somodi Imelda, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa számolt be arról az MTA Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetésével készült térképről, amely Magyarország potenciális természetközeli növénytakaróját mutatja be.

A térképes becslésnek a természetvédelemben és az élőhelykutatásban van a legnagyobb szerepe, de a tájak karakterének, természetességének értékelésében is jelentős segítséget nyújt. A többrétegű térképek tudományos alapot adnak a különféle ökológiai restaurációs intézkedéseknek és egyéb természetvédelmi beavatkozásoknak, továbbá minden olyan döntés előkészítésében támpontot nyújthatnak, amely természetes élőhelyeket érint.

Felhasználhatják a természetes „benövényesítésben” is, mert a térkép meg tudja mutatni, hogy az aktuális viszonyok milyen élőhelyet tudnak a legjobban eltartani, melyik lehet önfenntartó. Ezáltal a minimálisra csökkenthető az utógondozás szükségessége, a tereprendezés és a növények elhelyezése után a folyamatokat rá lehet hagyni a természetre.

A Szigma 2018. január 2-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.