Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben – Dávidházi Péter új könyve
Hogyan szolgálhatja a bibliai minták feltárása fontos költemények értelmezését? Mit tudhatunk meg e minták nemzetiesítésének költői módjáról és közösségi használatáról? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol új tanulmánykötetében Dávidházi Péter irodalomtörténész, akadémikus.
Dávidházi Péter, aki új kötetével jelentősen hozzájárul a magyar kultúra bibliai örökségének tanulmányozásához, könyvében többek között a 19. századi magyar költészet három alapművét: Kölcsey Ferenc Hymnusát, Vörösmarty Mihály Szózatát, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dalát vizsgálta. Kölcsey költeményének bibliai szerephagyományával és szimbolikus honfoglalásaival két tanulmányban is foglalkozik.
Egy kismonográfiányi elemzésben vizsgálja a Szózat rejtett bibliai logikáját, prófétai szerepmintáját és egykori vallásos jelentését. A Petőfi Nemzeti daláról szóló tanulmányban pedig az egykorú hivatalos, bibliai eredetű esküformákkal veti össze a verset, kitérve a toborzás költői és zenei műfajaira.
Több dolgozat szól a halál, az áldozat és a feltámadás motívumáról.
A 20. századból egyebek mellett Babits Mihály Jónás könyve és Esti kérdés című költeményeit, Kosztolányi Dezső Halotti beszédét, József Attila Levegőt!, illetve Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, továbbá Kosztolányi, Weöres Sándor és Vas István műfordításait vizsgálja a Biblia szempontjából.
Kötete végén a szerző egy kis fordítás sorsával szemlélteti az újraírások évezredeken átívelő sorának közös poétikáját. Végigköveti, hogy több kéz által is formálódva, hogyan jutott el egy bibliai zsoltár töredéke odáig, hogy önálló versként beilleszkedjék a magyar költészet négysoros remekművei közé.
Dávidházi Péter: „Vagy jőni fog” – Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben. Budapest: Ráció, 2017.
