Az örökítőanyag szerepe a múlt feltárásában; exobolygók légkörének vizsgálata: a Szigma – a holnap világa 2018. április 3-i adása

Milyen szerepe van génjeinknek a múlt felidézésében és megismerésében? Milyen missziók keretében folytatja a világűr kutatását az Európai Űrügynökség? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a Szigma e heti adásának hallgatói.

2018. április 5.

Szöllősi Gergely János, az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. Az eredményekről Szöllősi Gergely János számolt be a tudományos magazin e heti adásában.

A tervek szerint 2028-ban indul az Európai Űrügynökség ARIEL nevű missziója. A cél ezer távoli csillag bolygóinak megfigyelése. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A projekt jelentős magyar részvétellel zajlik, az MTA CSFK Csillagászati Intézet koordinálásával. Az ARIEL-ről beszélt Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője a Szigmában.

A Szigma 2018. április 03-i adása itt hallgatható meg.

A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.