A stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamat és 2018. furcsán forró nyara; a Szigma – a holnap világa 2018. szeptember 18-i adása
Hogyan segíthet egy újonnan azonosított agyi folyamat a poszttraumás stressz szindróma kezelésében? Mi áll az idei nyár szélsőséges időjárásának hátterében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a tudományos magazin e heti adásában. Az adásból az is kiderül, hogy a Senior Családi Kutya Program kutatói milyen eredményre jutottak a kedvenceink életében bekövetkező traumák hatásait illetően.
A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez. A kutatásról Alpár Alán, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet egyetemi tanára, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője számolt be.
Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, aszályos tavasz és kora nyár Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula Magyarországon az Alföldön. A meteorológiai szempontból igen különösen alakuló nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz. Bozó László meteorológus, az MTA Földtudományok Osztályának elnöke beszélt az idei nyár szélsőséges időjárási eseményeinek okairól.
A Szigma 2018. szeptember 18-i adása itt hallgatható meg.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
