Eseménynaptár

Részletek

PROGRAM

10:00–10:25 KÖSZÖNTŐK

DÁVIDHÁZI PÉTER akadémikus, osztályelnök-helyettes

KISS JENŐ, akadémikus, az ELTE professzor emeritusa

SZOTÁK SZILVIA, a TERMINI elnöke

10:30–11:30 ELŐADÁSOK
Levezető elnök: Szoták Szilvia

10.30–10.50 PÉNTEK JÁNOS (Kolozsvár, Szabó T. Attila Nyelvi Intézet): Nyelv és tudomány – határokon innen és túl

10.50–11.10 SEBŐK SZILÁRD (Comenius Egyetem, Pozsony; Fórum – Gramma Nyelvi Iroda): Nyelvi problémák a határon túli magyar beszélőközösségekben

11.10–11.30 KOLLÁTH ANNA (Maribori Egyetem, Imre Samu Nyelvi Intézet): Hol a határ? A magyar mint második nyelv és külső differenciációja a muravidéki kétnyelvű középiskolai oktatásban

11:30–11:45 SZÜNET

11:45–12:45 ELŐADÁSOK
Levezető elnök: Kolláth Anna

11.45–12.05 SZOTÁK SZILVIA (Imre Samu Nyelvi Intézet, Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda): A nyelvitájkép-használat vizsgálatának gazdasági aspektusai – a nyelv mint közjószág

12.05–12.25 BENŐ ATTILA és LANSTYÁK ISTVÁN (BBTE Kolozsvár, Szabó T. Attila Nyelvi Intézet – Comenius Egyetem, Fórum–Gramma Nyelvi Iroda): A Termini „határtalan" szótára és adatbázisa mint a nyelvészeti kutatások forrása

12.25–12.45 CSERNICSKÓ ISTVÁN és MÁTÉ RÉKA (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Pannon Egyetem): A magyar nyelv használatának határai: a nyelvi jogok és a valóság

12:45–13:30 2018-BAN MEGJELENT KIADVÁNYAINK BEMUTATÓJA

13:30– 14.00 VITA, ESZMECSERE

A konferencián elhangzó előadások:

Nyelv és tudomány – határokon innen és túl
Péntek János, az MTA külső tagja, nyugalmazott egyetemi tanár (Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Kolozsvár)

A bevezetőnek szánt előadás azt kívánja bemutatni, hogyan jött létre 1990 után – előbb spontán módon – a Kárpát-medence külső magyar régióiban élő és dolgozó nyelvészek együttműködése, hogyan jutottak el a közös problémák, jelenségek, folyamatok felismeréséhez, kutatásához, majd legfontosabb közös nyelvi tervezési programjukhoz, a határtalanításhoz, amely fontos feltétele a nyelvmegtartásnak, a nyelvben való megmaradásnak. A régiónként, intézményenként elkülönülő „tudomány” határtalanítása az elvek (ideológiák) és a módszerek egyeztetésével valósult meg, ennek alapján vált lehetővé az akadémiai hátterű kutatóállomások hálózattá szervezése, intézményesülése (Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat és Termini Egyesület).

Nyelvi problémák a határon túli magyar beszélőközösségekben
Sebők Szilárd PhD, az MTA külső köztestületének tagja (Comenius Egyetem, Pozsony; Gramma Nyelvi Iroda)

A nyelvi problémák kérdéskörének gazdag elméleti háttere és bő szakirodalma van. Egy 2017 szeptemberében induló projekt egy ilyen kutatás alapjait igyekszik lerakni, és a Magyarországgal határos országokban élő magyar beszélőközösségek nyelvi problémáinak a gyűjtésére irányul. A projekt elsődleges célja a gyűjtés módszereinek a kidolgozása empirikus adatok elemzésével, valamint egy készülő adatbázis számítógépes hátterének a megteremtése, amely a későbbi kutatásokhoz biztosítja a nyelvi problémák egységes szempontok szerinti gyűjtését, kategorizálását és gyors visszakereshetőségét.

A magyar nyelv használatának határai: a nyelvi jogok és a valóság
Csernicskó István PhD, az MTA külső köztestületének tagja (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Beregszász)

A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek nyelvi jogaival kapcsolatos kutatások révén ma már képet kaphatunk arról, hogy a nyelvtörvények és a nyelvhasználatot szabályozó jogszabályok milyen határokat szabnak a magyar nyelv használatának a hivatalokban, a közigazgatásban, az oktatásban, a nyilvános színtereken vagy éppen a nyelvi tájképben. Vannak már olyan kutatási eredményeink, amelyekből látni lehet, hogyan érvényesülnek a mindennapok gyakorlatában a nyelvi jogok: érvényesülnek-e, érvényesíthetők-e a papírra fektetett elvek. A nyelvpolitika gyakorlati megvalósulására ugyanis nem csupán a nyelvi jogi szabályozás, nem kizárólag a nyelvtörvények vannak hatással. A nyelvhasználók nyelvi jogi tudatossága, a meglévő nyelvi jogaikról alkotott képe, a nyelvekhez és beszélőikhez fűződő viszonya meghatározhatja azt, hogy mennyire és milyen módon, illetve hol jelenik meg egy-egy nyelv. Az előadás azt mutatja be, hogy milyen ellentét feszül a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek nyelvi jogai és azok gyakorlati megvalósulása, alkalmazása között.

Hol a határ? A magyar mint második nyelv és külső differenciációja a muravidéki kétnyelvű középiskolai oktatásban
Kolláth Anna PhD, az MTA külső köztestületének tagja, tanszékvezető (Maribori Egyetem Imre Samu Nyelvi Intézet)

A szlovéniai Muravidék kétnyelvű oktatása fennállása óta a (szakmai) érdeklődés középpontjában áll. A nyelvi és kulturális megmaradást elősegítendő a meglévő és (jól) működő rendszeren belüli korrekciók jellemzik az új évezred oktatáspolitikáját. A két gyökeres változtatás „A kétnyelvű iskolák pedagógusainak e-kompetenciái” című kutatási projektnek köszönhető. Az egyik az általános iskolai, a másik a középiskolai oktatást érinti, az egyik egyfajta integráció, a másik egy (részleges) külső differenciáció, de mindkettő a kisebbségi magyar nyelv iskolai jelenlétét s ezzel a presztízsét erősíti, ez pedig az anyanyelvi megmaradás és a kulturális kiteljesedés záloga napjaink nyelvi és kulturális sokszínűségében.

A nyelvitájkép-használat vizsgálatának gazdasági aspektusai – a nyelv mint közjószág
Szoták Szilvia (Imre Samu Nyelvi Intézet; Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda; KRE)

A nyelvi tájkép kutatása Landry és Bourhis (1997) tanulmányának megjelenése óta egyre nagyobb érdeklődést vált ki a Kárpát-medencei nyelvészek körében. A hivatalos útjelző táblák, a reklámtáblák, az utcanevek, helynevek, kereskedelmi egységek feliratai vagy a kormányzati épületek hivatalos táblái stb. együttesen adják az adott terület nyelvi tájképét, és egyben információt közölnek a lakosság nyelvi összetételéről és a nyelvek státuszáról. Az előadás arra keresi a választ, hogy a nyelvi tájképre milyen hatással van a 21. század globalizációs folyamata, s miért kell a nyelvre mint közjószágra tekinteni. Ebben a robbanásszerűn felgyorsult láncban hogyan és milyen irányba változik a társadalom és a gazdaság s ezzel együtt a nyelv, főképp a kisebbségi magyar nyelv a Kárpát-medence magyarlakta régióiban. 

A Termini „határtalan” szótára és adatbázisa mint a nyelvészeti kutatások forrása
Benő Attila, a tudományok doktora (Kolozsvári Egyetem; Szabó T. Attila Nyelvi Intézet), Lanstyák István, a tudományok kandidátusa (Comenius Egyetem, Pozsony; Gramma Nyelvi Iroda)

A tervezett előadás a Termini magyar–magyar szótár és adatbázis sajátosságait kívánja bemutatni, különös tekintettel a digitális adatbázis komplex jellegére és a nyelvészeti kutatásokban való hasznosíthatóságára. A sokféle keresési opciónak köszönhetően az adatbázis jól hasznosítható a kétnyelvűségi és kontaktológiai kutatásokban, lexikológiai, szemantikai, fordításelméleti, pragmatikai és grammatikai vizsgálatokban, mivel a korpusz élőnyelvi adatai a mai magyar nyelv változási folyamatait is jelzik. Az előadás konkrét példákkal is szemlélteti az adatbázis hasznosíthatóságát.