„Sokat köszönhetünk nekik” – Pedagógus kutatók elismerése az Akadémián

Az irodalomtanítás módszertana, a kutatásalapú tanulás a kisgyermekkori természettudományos nevelésben, az információs és kommunikációs technológiai műveltség mérése – néhány téma az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíj nyertes pályázatainak témái közül. Idén 12 tanár vehette át az elismerést Török Ádámtól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától, aki az Akadémia feladatának nevezte, hogy támogassa azokat a tanárokat, akik kutatásaik révén maguk is hozzájárulnak közös tudáskincsünk gyarapításához.

2020. február 6.

„Egy-egy kiemelkedő pedagógusszemélyiség meghatározó lehet a diák pályaválasztása, s ezáltal egész élete szempontjából. Én hálás vagyok azoknak a tanároknak, akik nem csupán tanítottak minket az iskolában, hanem iránymutatásukkal befolyásolták a sorsunkat. Sokat köszönhetünk nekik” – mondta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a Pedagógus Kutatói Pályadíj átadóján. Az akadémikus személyes emlékeit felidézve kiemelte, mennyi segítséget és szellemi útravalót kapott a Budapesten az Alagút közelében lévő Petőfi Sándor Gimnázium tanáraitól, ahová az 1970-es években járt.

Török Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy az új ismeretek és tudás létrehozása hosszú folyamat eredménye. A pedagógus pedig a tudásnak nem csupán átadója, hanem megalkotója is lehet. A Magyar Tudományos Akadémia feladata, hogy támogassa azokat a tanárokat, akik kutatásaik révén maguk is hozzájárulnak közös tudáskincsünk gyarapításához. „Az Akadémia ezt a kiemelkedő teljesítményt és komoly szakmai munkát ismeri most el. Olyan pedagógusokat köszönt, akik a tanítás mellett a kutatói munkából is kiveszik a részüket” –Kattintson ide az eseményről készült képekhez!mondta a főtitkár.

Török Ádám, az MTA főtitkára mta.hu/Szigeti Tamás

A Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére pályázatot nyújthat be minden olyan egyetemi szintű mester fokozatú diplomával vagy PhD/DLA fokozattal rendelkező pedagógus, aki legalább öt évet töltött el a pedagógusi pályán, és a pályázat beadásának időpontjában legalább félállású pedagógusként magyarországi, illetve külföldi, magyarul is oktató középiskolánál vagy általános iskolánál jogviszonyban áll. A benyújtott pályaművet a tudományterület illetékes kutatói bírálják el, majd az MTA Tudományértékelési Elnöki Bizottság szakbizottságai rangsorolják.
A bírálók és szakbizottságok értékelő véleményére támaszkodva az MTA Tudományértékelési Elnöki Bizottság kialakítja a díjazásra vonatkozó javaslatát, amelynek alapján az MTA elnöke dönt a díjazottak személyéről. A pályadíj oklevéllel és pénzjutalommal jár. A pályadíj összege személyenként bruttó 200 000 forint.

Az MTA 2020. évi Pedagógus Kutatói Pályadíja díjazottjai (Kattintson a galériához!) mta.hu/Szigeti Tamás

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára pedagógusi munkája mellett elért érdemes tudományos eredményeiért Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesítette

a bölcsészet- és társadalomtudományok területén:

Alabán Pétert, az Ózdi Szakképzési Centrum Gábor Áron Szakképző Iskolájának vezetőjét „Posztindusztrializáció és társadalmi dezintegráció Ózdon és környékén a rendszerváltozás után” című pályamunkájáért;

Fenyő D. Györgyöt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanárát „Az irodalomtanítás módszertana” című pályamunkájáért;

Kissné Gera Ágnest, a Szegedi Arany János Általános Iskola vezetőjét „Hogyan segíthetik a mérések az iskolai fejlesztő munkát? A természettudományos gondolkodás és a motiváció vizsgálatának intézményi szintű elemzése, hasznosítása” című pályamunkájáért;

Medve Katalint, a törökbálinti Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola pedagógusát „Tanulói attitűd vizsgálata egy digitális eszközökkel támogatott oktatási programban, avagy digitális módszertani megújulás egy képzőművész tanár szemével” című pályamunkájáért;

Móser Annát, a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium tanárát „A nyelvkönyv-adaptáció nehézségeinek vizsgálata egy magyar mint idegen nyelvi tankönyv komplex elemzése segítségével” című pályamunkájáért;

dr. Oláh Tibort, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium kutatótanárát, vezetőtanárát „Kognitív mérő-értékelő rendszer a 9–12. évfolyamos diákok nyelvi képességeiről” című pályamunkájáért;

Sipos Tímeát, a Beregszászi 7. Számú Magyar Tannyelvű Általános Iskola tanárát „Az emberi élet fordulóival kapcsolatos szokások Kígyóson” című pályamunkájáért;

Szücsné dr. Harkó Ágnes Enikőt, a Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium és Kollégium igazgatóhelyettesét, kutatótanárát „Szöveg és digitalizáció – Kitekintő segédlet az irodalomtanításhoz” című pályamunkájáért;

dr. Tongori Ágotát; a Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium tanárát „Az információs és kommunikációs technológiai műveltség mérése 5–11. évfolyamos tanulók körében: Az információhoz való hozzáférés magabiztossága” című pályamunkájáért;

a matematika és természettudományok területén:

Fükéné Walter Máriát, a Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola tanárát „A kutatásalapú tanulás lehetőségei a kisgyermekkori természettudományos nevelésben” című pályamunkájáért;

dr. Komáromi Annamáriát, a Budapest XVII. kerületi Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium tanárát „Komplex fizikai és műszaki alkotások felhasználása a középiskolai fizika oktatásában„ című pályamunkájáért;

Zsuppán Sándort, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium és Kollégium tanárát „Stokes feladat differenciálformákra, kapcsolódó egyenlőtlenségek, konstansok és reprezentációk” című pályamunkájáért.