Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Nők a tudományos pályán – lehetőségek és nehézségek

Milyen lehetőségeik vannak a nőknek, ha hivatásként választják a kutatói pályát, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük? Erre a kérdésre keresték a választ annak a fórumnak a résztvevői, amelyet az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében az Akadémia Székházában.

2018. november 14.

„A kutatónők helyzete az utóbbi néhány évben egyre intenzívebben foglalkoztatja nem csupán a tudományt hivatásszerűen művelő nőket, hanem – szerencsére – egyre több férfi kollégájukat is” – mondta köszöntőjében Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Hozzátette: biztos abban, hogy minél többen választják a hölgyek közül a kutatói életpályát, egyúttal vállalják az ezzel járó nehézségeket, annál többen és többet foglalkoznak majd a kutatónők problémáinak a megoldásával is.

Barnabás Beáta Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A főtitkárhelyettes kiemelte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elkötelezett támogatója ezeknek a törekvéseknek. Ezért támogatta a Képgaléria a rendezvényrőlNők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság megalakulását. A bizottság célja nem csupán a női akadémikusok számának növelése, hanem annak elősegítése is, hogy a posztdoktorok és az MTA doktorai között is emelkedjen a kutatónők aránya, a közoktatásban pedig minél több diáklány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományos tárgyak iránt.

Emlékeztetett rá, hogy a testület a tavalyi, 188. akadémiai közgyűlésre több javaslatot is beterjesztett, amelyeket az MTA legfőbb döntéshozó szerve nagy többséggel el is fogadott. Ezek között szerepelt egyrészt, hogy az akadémikusválasztás során a hölgyek esetében tekintsenek el a levelező tagságra való többszöri jelöléssel kapcsolatos korlátoktól, másrészt, hogy azok a tudományos osztályok, amelyek több női tagjelöltet ajánlanak, élvezzenek előnyt az akadémikusi helyek elosztásánál. A bizottság azt is szeretné elérni, hogy az MTA pályázati rendszereiben nagyobb figyelmet kapjanak a női pályázók, bizonyos akadémiai kutatói állások meghirdetésénél pedig tüntessék fel, hogy a pályázatok elbírálásánál azonos teljesítmény esetén a nők részesüljenek előnyben.

A fórumon két kutatónő tartott előadást. Palasik Mária, a történelemtudomány kandidátusa az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa azt vizsgálta, hogyan sáfárkodott a magyar tudóstársadalom elitje évtizedeken keresztül a tudományos pályára lépő nők karrierjével.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Dalos Anna, az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa pedig saját tapasztalatai alapján mutatott be néhány olyan mozzanatot, amely megnehezíti a nők tudományos pályájának kibontakozását.

Az ülés zárásaként Lamm Vanda akadémikus, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke bejelentette, hogy az MTÜ keretében immár hagyományosnak mondható eseményt jövőre is megrendezik.

(A fórumon készült felvétel a közeljövőben teljes terjedelmében megtekinthető lesz az mta.hu-n.)