Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

Kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtettek ki, egy doktori műben pedig bemutatták és sikeresen megvédték legutóbbi tudományos eredményeik egy kiemelt részét – e teljesítményükért 65-en vehették át szerdán az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelet a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Dísztermében.

2017. december 6.

„…Az emberi tudás – sőt az emberi élet – célja nem a pontosság, még csak nem is a bizonyosság, hanem a megértés” – idézte John Lukács történészt az ünnepségen Lovász László. Az MTA elnöke szerint a megértést az is segíti, ha az ember áttekinti, mintegy összefoglalja a pályája során elért eredményeket. Az MTA doktora cím nem csupán jelentős mérföldkő egy kutatói karrierben, de fontos áttekintése is az addigi tudományos teljesítménynek. Lovász László arra kérte az MTA új doktorait, hogy eredményeiket – lehetőleg közérthető formában – ismertessék meg a szélesebb tudományos és közvéleménnyel is. Bátorította őket arra is, hogy foglaljanak állást tudományos kérdésekben, és vegyék ki részüket a kutatói utánpótlás neveléséből.

„Olyan elismerés ez – erkölcsi, anyagi és több más tekintetben is –, amely megéri azt a többletterhet, amit ennek érdekében vállalniuk kellett – mondta Kovács L. Gábor akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke.

– Egyebek közt megnyitja az akadémikussá válás lehetőségét, megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést.

Az sem elhanyagolható, hogy az MTA doktora cím után doktori tiszteletdíjban részesülnek.”

Török Ádám főtitkár arról beszélt, hogy a doktori oklevelüket idén átvevők egy 2014-től hatályos, a korábbihoz képest egyszerűsített ügymenetű, ugyanakkor szigorúbb, de átláthatóbb követelményeket megfogalmazó doktori szabályzat előírásait teljesítve nyerték el a címet.

Szükségessé vált a doktori szabályzat módosítása

Hozzátette: az MTA-nak azzal a mindenkori törekvésével összhangban, hogy a megváltozott környezethez minél gyorsabban alkalmazkodjon, szükségessé vált a Doktori Szabályzat módosítása. Az elmúlt években felhalmozott tapasztalatokon túl ezt a tudomány szinte minden területén egyre határozottabban megjelenő interdiszciplinaritás indokolta.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
További képekért kattintson a fotóra!

„A Doktori Szabályzat tervezett módosításáról jelenleg az Akadémia tudományos osztályai alakítják ki véleményüket. Az álláspontjuk ismeretében kialakított előterjesztésről várhatóan az MTA 2018-as közgyűlése dönthet” – mondta a főtitkár.

Az Akadémia Alapszabálya szerint az MTA doktora címet annak ítélheti oda a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, és egy doktori műben bemutatja és sikeresen megvédi legutóbbi tudományos eredményeinek egy kiemelt részét.

Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni (a korábbi tudományos minősítési rendszerben használt, az MTA doktora címmel egyenértékű „tudomány doktora” fokozatra 1995 óta nem lehet pályázni). Azóta 2425-en nyújtottak be pályázatot, és 1769 kutató szerezte meg a címet.

A jelenleg hatályos Doktori Szabályzatot 2014 májusában fogadta el az MTA 185. közgyűlése. Ez a dokumentum rendelkezik a pályázati eljárás rendjéről és általános szabályairól, ugyanakkor a tudományos osztályok saját követelményrendszerben fogalmazzák meg a pályázókkal szembeni szakmai és tudományos közéleti elvárásaikat. A pályázat benyújtásának alapvető feltétele, hogy a jelölt legalább öt éve rendelkezzen tudományos, PhD- vagy kandidátusi fokozattal. A követelményrendszereket az érdeklődők, leendő pályázók a Doktori Tanács, illetve az egyes osztályok honlapján találhatják meg. Egy sikeres pályázati eljárás átlagos időigénye – a pályázat benyújtásától a Doktori Tanácsnak a cím odaítéléséről szóló döntéséig – általában egy-másfél év. A MTA-doktori oklevelüket most átvevőknek az MTA Doktori Tanácsa 2016 novembere és 2017 októbere között ítélte oda a rangos címet.

Az új MTA-doktorok tudományterületenkénti megoszlása a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan viszonylag egyenletes. A legtöbben, 24-en az élettudományok, 21-en a matematikai és élettelen természettudományok, 20-an pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői.

A címet idén elnyerők közül a legfiatalabb 36, a legidősebb 72 esztendős. A új akadémiai doktorok többsége – 55 fő – férfi. A legtöbben – 39-en – felsőoktatási intézményben dolgoznak. Az akadémiai kutatóhálózatból 16-an, egyéb intézményekből pedig 10-en lettek idén az MTA doktorai.

A MTA új doktoraival együtt a címmel, valamint a korábbi, tudomány doktora fokozattal rendelkező kutatók száma jelenleg 2697, 2277 férfi és 420 nő.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatkozása ezen az oldalon olvasható.