Az MTA a Nemzeti alaptantervről

A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.

2020. január 13.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Nemzeti alaptantervről

Az MTA Elnöki Titkárságához 2018. augusztus 31-én eljuttatott, Csépe Valéria kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, korábbi miniszteri biztos vezetésével összeállított NAT-tervezetet (itt most is elérhető) az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) 2018. október 31-i határidővel kapta meg véleményezésre.

Az Akadémia – a feladat fontosságának megfelelően – igen alapos munkát végzett: a véleményezési folyamatba az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága bevonta az MTA teljesebb köztestületét. Véleményezésre kérték az MTA tudományos osztályait, egyes, különösen érintett tudományos bizottságait, szakmai társaságokat és egyéni szakembereket. Összességében az elkészült vélemény több mint 100, a köznevelés ügyében elkötelezett tudós erőfeszítéseit tükrözi.

A KEB két szöveget készített: egy rövid összefoglalót és egy részletes véleményt. Ezeket az anyagokat 2018. október 29-én megküldte a NAT-tervezet készítőinek (az akkor az Eszterházy Károly Egyetemen működő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportnak). Az MTA visszajelzést azóta sem kapott ezzel kapcsolatban. A KEB véleménye itt olvasható.

A NAT volt az egyik legfontosabb téma az MTA által szervezett 2018-as Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány és Parlament című rendezvényén, amelyen részt vett többek között Csépe Valéria és Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára is. A 2018. november 13-án tartott fórumon Lovász László, az MTA elnöke elmondta, hogy az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja, amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja róla a véleményét. „A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat” – mondta Lovász László, aki ezért indította el 2016-ban azt az akadémiai kutatási programot, amelynek keretében az oktatás szakmódszertani kérdéseire adnak tudományosan megalapozott válaszokat a támogatást elnyert kutatók.

Ugyanezen a rendezvényen az MTA elnöke emlékeztetett rá, hogy az oktatásban szükséges változtatásokkal az MTA 189. (2018. májusi) közgyűlése is foglalkozott. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete több mint 80 százalékos többséggel hozta meg határozatát, amelyben egyebek mellett kimondta, hogy az oktatás részesedésének a költségvetési forrásokból – oktatási szintenként is – minél előbb és tartósan el kell érnie legalább az EU28 országok átlagát, de az érzékelhető javuláshoz meg is kellene haladnia; az oktatásügyben pedig olyan változtatásokat sürgetett, amelyek egyrészt hatékonyan javítják a jövő kihívásaival való szembenézés lehetőségét, fejlesztve a rugalmas tanulási készségeket, másrészt hathatósan növelik az esélyegyenlőséget, csökkentve a családi és regionális helyzetből fakadó hátrányokat.

2019. február 8-án Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, a KEB elnöke levélben fordult Hajnal Gabriellához, a Klebelsberg Központ elnökéhez, a NAT-tal kapcsolatos további munkák irányítására frissen kinevezett miniszteri biztoshoz. Pléh Csaba a levélben felajánlotta az MTA KEB további szakmai támogatását a NAT tervezett bevezetési szakaszában. Tájékoztatta a miniszteri biztost arról, hogy a KEB tagjai a NAT javaslatának a szövegét 2018 őszén, egy széles spektrumú szakmai plénum előtt megvitatták, és az összesített szakmai véleményt megküldték Csépe Valéria professzornak és munkacsoportjának. A KEB a szakmai vita során jelezte, hogy a kerettantervek kidolgozásában továbbra is együtt kíván működni a Nemzeti alaptanterv megújításában, ahhoz minden szakmai segítséget meg kíván adni a felelős hivatalnak.

Pléh Csaba így zárta februári levelét: „Mindezek alapján, de a KEB küldetése alapján is, szeretném biztosítani Miniszteri Biztos Asszonyt, hogy az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága továbbra is nyitott a NAT újabb dokumentumainak és szakmai anyagainak tartalmi megvitatására, fejlesztésére.” Válasz eddig erre a levélre sem érkezett.

A Magyar Tudományos Akadémia továbbra is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.

A neveléstudományi kutatás néhány központi területének legújabb eredményeit ismerteti az a tematikus összeállítás, amely a Magyar Tudomány című folyóirat 2020. januári számában jelent meg Neveléstudományi kutatás és a közoktatási rendszer fejlődése címmel.

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kiadványa
A Magyar Tudományos Akadémia és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének támogatásával megjelent A közoktatás indikátorrendszere 2019 és a hozzá tartozó Technikai útmutató.