Miért jó a városi embernek, ha vadvirágos rétek és konyhakertek keresztezik az útját a lakóhelyén? Vajon segíti-e az alkalmazkodást, hogy a városi békák egy jelentős része nemet vált? Okosabbak-e a városi madarak, mint a természetes élőhelyeken élő társaik? Ezekről a kérdésekről is szó volt az AE Budapest Knowledge Hub előadóülésén, amelynek fókuszában a városi természetközeli élőhelyek megőrzése, illetve visszaállítása állt.

Szöllősi Gergely evolúcióbiológus egy ötéves ciklusban már vezette az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoportot. Munkáját egy újabb Lendület-pályázat támogatásával folytatja. Az evolúció legnagyobb átmenetei közül kettőt vizsgál munkatársaival: az eukarióta sejt és a soksejtűség kialakulását, illetve ennek folyományát, a testi sejtek szomatikus evolúcióját is. Enélkül sem a sejtek differenciálódását, sem a rák legalapvetőbb mechanizmusait nem lehet megérteni.

A táplálkozás, az élőhely és a társas viselkedés közötti összefüggésekről már évtizedek óta tudunk. Magyar kutatók most statisztikai módszerekkel bizonyították is ezeket a kapcsolatokat. Tanulmányukban feltárták az összefüggéseket a táplálék típusa, a csoportos viselkedés és a párzási rendszerek között is.

Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait: 71 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését. Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 tudományos közreműködő vesz részt, így Magyarországon ma ez a tudományos minőségbiztosítás legalaposabb, nemzetközi sztenderdeken nyugvó folyamata.

A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével. Mint az a Science-ben megjelent cikkükből kiderül, a gyökér nem ott van, ahol eddig sejtették.

Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól? E kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói. Az előadások immár önálló kötetben is olvashatók Szathmáry Eörs akadémikus szerkesztésében.

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

Háromrészes cikksorozatunkban bemutatjuk az Akadémia 2020-as tisztújításának elnökjelöltjeit. Milyen tudományos életút áll mögöttük? Kiket tartanak szellemi mestereiknek, és maguk milyen műhelyeket alapítottak? Hogyan vezették és vezetik a rájuk bízott intézményeket, szervezeteket? A cikkek végén közeli munkatársaik, szakmai partnereik nyilatkoznak az elnökjelöltekről.

Székely Tamás külső tag 2019. december 10-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.