IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Összefoglaló a Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottság 2019. május 30-án rendezett üléséről

Téma: a Brexit és annak tanulságai

Helyszín: MTA Kisterme, Budapest, Széchenyi István tér 9.

Időpont: 2019. május 30., csütörtök, 10.00-13.00

Csaba László: Az MTA küldetése a tudományos minőségbiztosítás. Az olyan alkalmak, mint a mai lehetőséget teremtenek egymás megismerésére, a közös gondolkodásra. Két „ügy” van terítéken, amelyen megkezdtük a gondolkodást. Az egyik a Nemzetközi Tanulmányok tudományterületének mibenlétéről szól, a másik pedig egy aktuális kérdés: a Brexit. Ebben a témában vitatjuk meg Losoncz Miklós, az MTA doktorának tanulmányát. A hozzászólók három különböző Intézményből érkeztek:

  • Halmai Péter, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről
  • Győrffy Dóra, egyetemi tanár a Pázmány Péter Tudományegyetemről
  • Gálik Zoltán egyetemi docens a Corvinus Egyetemről

Losoncz Miklós: A tanulmány a könyv megjelenése utáni időszakot elemzi, célja a tanulságok levonása. A tudományosság általános feltételei csak részben teljesülnek. Több idő kell, hogy rálássunk a teljes folyamatra, illetve a Brexit még nemzárult le, mindig a folyamatában vagyunk.

A szerző 5 téma köré rendezi a mondanivalóját.

1.) Parlamenti választás, népszavazások:

Megváltozott a politikai környezet és a következmények. A közvélemény szerepe nőtt. A leglényegesebb jellemző a bizonytalanság fokozódása. A szavazó érzelmi kérdések szerint dönt. A népszavazás pártpolitikai célokat szolgált. David Cameron 2015 májusi Bloomberg beszédében ígéretet tett, hogy ha pártja megnyeri a választásokat, akkor népszavazást fog kiírni az uniós tagságról. Nem lett volna fontos betartani. 1. hiba: ragaszkodott a népszavazás kiírásához, mert azt a Konzervatív Párton belüli pozíció erősítéséhez akarta felhasználni. A 2. hiba: az eredményt kötelezőnek ismerte el. Kiírhatott volna konzultatív népszavazást is. Itt a fair play, a brit politikai kultúra szerepet játszott. A következményeket nem látta. Tanulság: népszavazás esetén kell lennie egy B tervnek, mindkét kimenetre fel kell készülni. A szavazók nem racionális, hanem érzelmi alapon döntöttek. A poszt-truth utáni korszakban élünk, a tények szerepe lecsökkent. A brit kormány feladata azóta a kármentés.

Következtetés: A legfontosabb tanulság: az egész nemzetet érintő kérdésekben nem kell kiírni népszavazást. A szavazó nem a kérdésre válaszol, sok más szempont játszik közre a válaszában – pl. a hazai elittel szembeni elégedetlenség. Az Európai Unió lehetővé teszi, hogy két kérdésben a tagállamok népszavazást írjanak ki. Az egyik az Unió politikáinak, döntéseinek, jogszabályainak elfogadása, a másik az EU Alapszerződéseire vonatkozik. Ilyen volumennű kármentés, ami országos, Európa-politikát érintő ügyekben bekövetkezhet elképzelhetetlen. A tagállamoknál a parlament döntsön és ne népszavazás.

2.) A brit parlamenti és pártrendszer válságának áttekintése:

A versengő brit rendszer nem demokratikus. Egyéni jelölteket indít a választókerületekben, amelyik jelölt győz, az elviszi a szavazatok egészét. Nincs kompenzáció. A 2015-ös szavazások a konzervatív párt a szavazatok 37%-át nyerte el. Igazságtalan a rendszer. A demokratikus index szerint az Egyesült Királyság a 14. helyet foglalja el. A demokrácia az angolszász országokban van válságban, a szereplők percepciója szerint nulla-összegű játék, ami a korrupció elleni harcban jól működhet, de össznemzeti problémák megoldására nem alkalmas. A kompromisszum-képtelenség a rendszer jellemzője. Az 1960-as évektől jellemző, amikor az hatalomra került kormány eltörölte az előző intézkedéseit. Az európai politika – főként a koalíciós kormányok – hatékonyabbnak tűnnek. A Brexit eseményei a parlamenti rendszerre vezethetők vissza. A pártrendszer a felbomlás jeleit mutatja. Az európai parlamenti választások jól tükrözik ezt a véleményt, nem a két nagy pártra szavaztak a szavazók. Mégis ők határozzák meg a kilépést úgy, hogy a bennmaradást támogatók szavazatait nem veszik figyelembe.

Következmény: a parlamenti rendszer egyedülálló az uniós tagállamok között, a szembenálláson alapul. Ebből az integrációra vonatkozóan nem lehet levonni következtetést. Állandósult a bizonytalanság. A helyzet leírására Schrödinger macskájához hasonlították a Brexitet. Szellemes hasonlat.

3.) Lehetetlen hármasság?

A brit kormány hármas célrendszeréből (1. szuverenitásának, kereskedelmi autonómiájának megőrzése, 2. észak-ír és ír határ átjárhatósága maradjon meg, 3. területi integritás) egyszerre csak kettő érvényesülhet. A tanulmány részletesen ismerteti az egyes relációkat, az előadás nem megy bele. A mögötte húzódó problémák az érdekesek. A kilépés módjáról a kormány nem döntött. A kemény Brexit esetén megszűnik a négy tényező szabad áramlása és az Európai Bíróság joghatósága, ugyanakkor Nagy-Britanniának nem kell költségvetési hozzájárulást fizetnie. A puha Brexit ennek a negációja. A kemény Brexit gazdasági ára nagyon magas. A rendezetlen távozással óriási hátrányba kerülnek, a kormánynak újra kell tárgyalnia a GATT/WTO szerződéseket. A puha Brexit esetén más modellek jöhetnek szóba. A britek és az Unió érdekeinek leginkább a vámuniós modell felel meg. A határ átjárhatósága ebben az esetben megmarad, a személy és áruforgalmat maguk szabályozzák. Mérleg: a brit piaci szereplő nem fér hozzá az EU szolgáltatási piacához és nem nyerik vissza a kereskedelmi szuverenitásukat.

Megjegyzés: Az Egyesült Királyság, ha újra akar integrálódni a kereskedelmi rendszerbe, jóval kisebb alkuerővel fog rendelkezni. Az Uniós jog fennhatósága megszűnik, egy új szabályrendszert kell alkalmaznia. A vámuniós modell költségei a legalacsonyabbak, a Munkáspárt is támogatja.

4.) Az uniós intézmények és tagállamok érdekeltsége a brit EU-tagságban:

Stratégiailag, hosszú távon az Európai Unió érdekelt a britek benntartásában. Nagy gazdasági potenciállal, erős GDP-vel rendelkező állam. A brit diplomáciai szolgálat globális, az EU számára nélkülözhetetlen. Politikailag az Unió nem érdekelt a viszony fenntartásában. Az új költségvetés elfogadásánál a brit jelenlét növelné a vitát. Az integráció fenntartásának feltétele kell legyen a politikai elkötelezettség. Kérdés: hozzájárul-e az integráció mélyüléséhez a britek elvesztése.

5.) A brit kilépés valószínűsíthető hatása az integrációs folyamatra

A Brexitnek több közvetlen hatása van. A dezintegráció veszélye nem áll fenn. A folyamatban a tagállamok és az uniós intézmények egységesen léptek fel. Oka: depolitizálták a tárgyalást, a politikai kérdéseket külön kezelték. Az EU politikai cselekvőképessége ebben az esetben nőtt. Példát kellett mutatnia, hogy elrettentsen, de az ne legyen bosszúállás. A határidő módosítás kapcsán is egységesen lépnek fel. Macron ellenezte, de Merkel kompromisszumot teremtett. Hogyan érinti a brit kilépés az Európai Unió fejlődését? A differenciált integráció önkéntességen alapuló modellje valósul meg. A változó geometria elve alapján történő fejlődés valószínűsíthető. Nem többsebességes Európa, hiszen nincsenek közös célok. A lisszaboni Szerződésben megfogalmazott „szorosan együttműködő államok” fogalmára épül. Európának kell a továbblépés és ez a második legjobb megoldás, bár potyautas magatartásra ösztönöz. A magországok kezdeményezik az euróövezet bővítését, külön költségvetés létrehozását, amely mögött közös kibocsátású kötvények állnak. Az euróövezeten kívül álló országok lehetőségei csökkennek, nehezebbé válnak.

Halmai Péter: távollétében írásos véleménye került ismertetésre. A tanulmány fő következtetése szerint: a brit kilépés nem vezetett az EU dezintegrálódásához, éppen ellenkezőleg: erősítette az Unió egységét és cselekvőképességét, aminek pozitív hatásai a jövőben más területekre is tovagyűrűzhetnek. A tagállamokat képviselő uniós intézmények által a közösségi jog rendelkezéseivel összhangban kialakított feltételek elfogadhatók voltak az Egyesült Királyságnak (ám az alsóháznak nem – H. P.), visszatartó erőt jelentettek viszont az EU-t esetleg elhagyni kívánó tagállamok számára.

Győrffy Dóra: Méltatta a tanulmányt, melynek fő következtetéseivel egyetért. Hozzászólásában a leírtak frissítésére tett kísérletet, követve a tanulmány fejezeteit.

1.) A brit választások és a Brexit témakörének összekapcsolása: az elhangzottak fényében meglepőnek tartja, hogy az előadó nem pártol egy második népszavazást. A modern technológia a közvetlen demokrácia veszélyeit felerősíti. A média identitásképző elemmé vált, ma fragmentálttá teszi a társadalmat, nem a nemzeti egységet segíti. A demokratikus döntéshozatali folyamat feltételezi a vitát, míg a kialakuló véleménybuborékok ellehetetlenítik azt. A technológia rendkívül költséghatékony módon teszi lehetővé idegen hatalmak beavatkozását. A képviseleti demokrácia hangsúlyozását tartja fontosnak.

2.) A brit parlamenti és pártrendszer válságának áttekintése: Nagyon tetszik a zéró összegű játék hasonlata. A probléma az európai parlamenti választásokra sajnos súlyosbodott. Az erőviszonyok nem változtak Nagy-Britanniában, a kilépést támogatók száma továbbra is magas. A Bregret érzet is felerősödött. Összességében a polarizáció lett még nagyobb.

3.) Trilemma: 2 új eredmény született a tanulmány megírása óta. 1. Skóciában a lakosság 72%-a a bennmaradást támogatja, 2021-re szavazást készítenek elő a függetlenségről. Észak-Írországban nem lesz Brexit párti képviselő. 2. Walesben is a maradás pártiak győzedelmeskedtek.

4.) Az uniós intézmények és tagállamok érdekeltsége a brit EU-tagságban: a tagállamok összességében nem örülnek a Brexitnek. Macon sürgette a tárgyalások mielőbbi lezárását.

5.) A brit kilépés valószínűsíthető hatása az integrációs folyamatra: a differenciált együttműködéssel egyetért, a mélyülés is tetten érhető. A zöldek és a liberálisok lettek a választás fő nyertesei. A populisták 25%-kal nem hoztak nagy áttörést. A Brexittel az integráció legnagyobb ellenzője válik ki. A tagállami viszonyok átrendeződnek. A francia-német tengely nem minden területen működhet, a CFSP megerősítése valószínű.

Hozzátesz egy 6. pontot: Magyarország számára milyen közvetlen következménye van a Brexitnek. Utal a tanulány konklúziójára, az eurózóna tagság felé tolódik el a hangsúly. A legszomorúbb implikáció: ha Magyarország kimarad az euróövezeti együttműködésből, tovább periferizálódik.

Gálik Zoltán: Méltatta a tanulmányt és rámutatott, hogy a Brexit megértése több tudományterület együttműködését teszi szükségessé.

1.) A brit választások és a Brexit témakörének összekapcsolása: a politikai elemzés megérteti velünk, hogy a folyamat régóta tart. A brit alkotmányos rendszer nagy erővel kezdett változni az utóbbi két évtizedben. A népszavazás a brit nagyhatalmi rendszer miatt nem volt része a politikai kultúrának. A világpolitika (és az Európa-politika) intézése hatékonyabb a közvetett demokrácia eszközeivel. Ez a politikai kultúra már az 1990-es évek második felében változásnak indult. Tony Blair miniszterelnöksége alatt a devolúcióval kapcsolatos kérdéseket bocsátották népszavazásra, majd az EMU és Alkotmányos szerződések elfogadása kérdésében ígértek népszavazást. Mindezzel a Brexit előfeltételei teremtődtek meg. A 2011-es Európai Unió Törvény a hatalmi transzferek esetében automatikusan népszavazást helyez kilátásba. Mindez átgondolatlan. A népszavazás eredményét nem lehet kötelezővé tenni, hiszen a Westminsteri modellben az intézményes szuverenitás működik. Ezzel a politikai hagyománnyal és renddel fordult szembe Cameron.

2.) A brit parlamenti és pártrendszer válságának áttekintése: A 2015-ös választásokkal a pártrendszer átalakult. Bár 2010-ben meg akarták változtatni a többségi szavazási rendszert, de a népszavazáson végül úgy döntöttek, hogy maradjon ebben a formájában. A kormányzati ciklusokat azonban 5 évben határozták meg. A választásokon egyértelműen a Brexit párt került fölénybe. Írország a nizzai és a lisszaboni szerződést kétszer is népszavazáson utasította el, mindkétszer a Közös Kül- és Biztonságpolitikára vonatkozó aggodalmak miatt, de jegyzőkönyvek csatolását követően a szerződéseket másodszorra elfogadták.

3.) Lehetetlen hármasság? A vámhatár megoldható, a piaci szabályzási rendszerek dilemmája a valódi kérdés. Mindenképpen igazodnia kell EU szabályozásokhoz, és ez egy dinamikus igazodás kell legyen. Jelenleg a környezetvédelmi, munkavállalói jogok szabályozási kereteinek megőrzéséről folyik vita, de a többi területet sem lehet megkerülni. Az Egyesült Királyság nagyon szeretné a tudományos-technológiai együttműködésekhez való hozzáférést, hiszen nagy kedvezményezettje ezeknek a programoknak. A közös piachoz való hozzáférés megadásával óvatosan kell bánni. Miután az Egyesült Királyság kilép az integrációból, olyan intézkedéseket fog hozni, amivel versenyelőnyre tehet szert az EU tagállamok termelőivel, szolgáltatóval szemben. Ezeket ellensúlyozni kell. A belső szabályozó rendszerek kiépítése, a világpiachoz való igazodás és az európai szabályozáshoz való igazodás hármasa azonban jelentős többletköltségeket okozhat, ami miatt a versenyképessége csökkenhet.

4.) Az uniós intézmények és tagállamok érdekeltsége a brit EU-tagságban: egyetért a fő következtetésekkel, pár területen árnyalná. Azoknak a tagállamoknak, melyeknek kereskedelmi aktívuma van Nagy-Britanniával szemben, megengedőbb az álláspontja. A CFSP és az ESDP keretében az uniós politikákhoz való hozzájárulásról jelenleg is folynak a tárgyalások, és nem lezárt az új felszerelési projektekhez való kapcsolódás kérdése sem (ld. PESCO). A banki/pénzügyi/biztosítási passporting jogok helyébe lépő ekvivalencia elv nem ad a korábbihoz hasonló feltételeket. Mindezek ellenére az Európai Uniónak szüksége van a brit tőkeerőre.

5.) A brit kilépés valószínűsíthető hatása az integrációs folyamatra: az európai integráció erősödését hozhatja a brit kiválás a döntéshozatal egyszerűsödésével. A hatalmi súlyok átrendeződés folyamatban van, az eurózóna felértékelődik. Az Unióban megjelenő gazdasági kormányzati rendszer egyre inkább az eurózóna országait hozza előnybe, a britek voltak azok, akik a kettős szavazási rendszerrel növelték a kimaradók érdekérvényesítési képességét az euróövezetet érintő kérdésekben. A lisszaboni szerződésben megváltoztatott szavazási rendszer következtében a kis és közepes államok szerepe leértékelődött.

A tanulmányt és az azokról adott véleményeket élénk vita követte. A jelenlévők kérdéseket tettek fel a népszavazás, a Brexit magyar következményei, a szavazatok megoszlása, a szuverenitás és a vizsgálati módszerek tárgykörében.