Az Osztály szakmai munkája

Az Osztály rendes és levelező tagjainak száma 2018-ban 26 fő, nem akadémikus közgyűlési képviselőinek száma 19, tanácskozási jogú tagok létszáma 8 fő, állandó meghívott 5 fő.

Az Osztály hét tudományos bizottsága: Filozófiai Tudományos Bizottság, Pedagógiai Tudományos Bizottság, Pszichológiai Tudományos Bizottság, Művészettörténeti Tudományos Bizottság, Ókortörténeti Tudományos Bizottság, Régészeti Tudományos Bizottság, Történettudományi Bizottság. Két állandó osztályközi bizottsága: Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottság és a Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság. Az utóbbi osztályközi állandó bizottság létrehozását a magyar felsőoktatási rendszerben meglévő intézeti és tanszéki struktúra indokolta. A Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság 2018. május 18-án alakult meg a három bölcsészet- és társadalomtudományi osztály delegáltjaiból.

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya külön két rendkívüli osztályülés keretében tárgyalta meg az Akadémia teljes kutatóhálózatának és költségvetésének átalakítását célzó kormányzati törekvéseket:

A Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2018. szeptember 6-i rendkívüli osztályülésén tekintette át a évi költségvetési törvény elfogadása, valamint a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása által felvetett, az akadémiai kutatóhálózat jövőjét alapvetően befolyásoló kérdéseket. Az osztály azt az álláspontot alakította ki az akadémiai kutatóhálózat jövőjét illetően, hogy a továbbiakban is zavartalan és eredményes működését kizárólag az biztosíthatja, ha épségben maradnak az Akadémiának — mint önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestületnek —, s különösen az Akadémia tudományos osztályainak az akadémiai kutatóhálózat igazgatására, irányítására és szakmai felügyeletére vonatkozó jogosítványai. Az Osztály külön felhívta a figyelmet arra, hogy az Akadémia státusában és hatáskörében, valamint kutatóhálózatának irányításában és szerkezetében esetlegesen bekövetkező változások a társadalomtudományokat általában és a bölcsészettudományokat a maguk sajátosságaival különösen érzékenyen érintik, és ez elengedhetetlenné teszi kompetens képviseletük biztosítását az MTA ITM közötti tárgyalások lefolytatása során.

Az állásfoglalást a Filozófiai és Történettudományok Osztálya 32 támogató és 1 tartózkodó szavazattal fogadta el.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2018. november 15-i rendkívüli osztályülése megvitatta Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában című munkaanyagot. Az Osztály a határozatban hangsúlyozta, hogy a munkaanyag legfőbb erényének azt tartja, hogy az — összhangban a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvénnyel — az Akadémia önkormányzaton alapuló köztestület voltát tekinti kiindulópontjának, melynek alapján az Akadémia a magyar tudományosság egészét hivatott képviselni. Az Osztály álláspontjának kialakításakor az Akadémia Elnökségének 2018. szeptember 11-i rendkívüli ülésén hozott határozatot tekintette irányadónak, mely leszögezi: „Az Elnökség az intézethálózat bármely megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja”. Az Osztály, egyetértőleg támaszkodva a munkaanyagban kifejtettekre, az Akadémia végleges álláspontjának kialakításakor mellőzhetetlennek tekinti (1) az Akadémia intézményi alapfinanszírozása az Innovációs és Technológiai Minisztériummal tervezett megegyezés keretében kerüljön vissza az Akadémia költségvetési fejezetébe; (2) az alapkutatások folytatása, valamint a nemzeti kulturális örökség soha meg nem szűnő és fel nem adható kötelezettséget jelentő kutatása az Akadémia kutatóhálózatának alapfeladata; (3) Aaz akadémiai intézethálózat intenzívebb bevonása az alkalmazott kutatásokba. Az Osztály támogatja a KFI-rendszer átalakításakor a munkaanyag által alapvetőnek tekintett elvek — a személyi feltételek figyelembevétele; a rendszer finanszírozásának tervszerű és radikális mértékű javítása; a túlzott centralizáció és bürokrácia elkerülése; a meglévő kiválóságokra való építkezés; világos, hosszú távú életpályamodell; a hazai „innovációs ökoszisztéma” valamennyi szereplőjének párhuzamos erősítése; a rendszer szereplőinek együttműködésre való ösztönzése; a különböző tudományterületek és kutatási célok sajátosságainak figyelembevétele; fokozatos átalakítás, kiszámíthatóság és tervezhetőség — érvényesítésére irányuló törekvést.

Az Osztály felhívta arra a figyelmet, hogy az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának átalakítására tett kormányzati lépések félreérthetetlenül jelzik azt a kormányzati szándékot, hogy a finanszírozás feltételekhez kötése révén szerezzen magának befolyást a tudományos kutatások irányának — rosszabb esetben: azok eredményének — meghatározása terén, ami nyilvánvaló ellentétben áll az Alaptörvényben kinyilatkoztatott magasztos elvekkel. A hazai innovációs teljesítmény növelése érdekében kinyilvánított kormányzati célokat az Osztály támogatásra méltónak látja, mindazonáltal az Osztályon képviselt tudományok jelentős többsége számára az innováció fogalma értelmezhetetlen, a kifejezetten történeti jellegűek szempontjából pedig bármiféle innováció, a történelemhamisítás fogalmával azonosítható.

Az Osztály a határozatban javasolta, hogy a decemberi rendkívüli közgyűlés önálló napirendi pontban tárgyalja meg az Akadémia és az ITM közötti egyeztető fórum létesítését és funkcióit, és ezekkel kapcsolatban alakítsa ki a maga testületi álláspontját. Ezt annál is inkább elengedhetetlennek tekinti, mert a tudományfinanszírozásnak a jövőt illetően elképzelt modelljeiben az akadémiai kutatóhálózat legfeljebb a nevében maradhat „akadémiai”, ha az Akadémia testületeinek — értve ezen a tudományos osztályokat — nem erősödik meg a szerepe mind az Akadémia saját kutatóhálózatának irányításában és felügyeletében, mind a tudományirányítás azon kérdéseiben, amelyek az Akadémiának az egész magyar tudományosság iránti felelősségét és kompetenciáját is érintik.

A határozatot a Filozófiai és Történettudományok Osztálya egyhangú döntésével fogadta el.

Az év folyamán az Osztály előkészítette az akadémikusi tagjelölést. Az Osztály több osztályülés keretében megtárgyalta a jelölés eljárási rendjét és elveit. Az Osztályhoz 4 rendes – Borhy László, Csépe Valéria, Frank Tibor, Galavics Géza, – 7 levelező – Demetrovics Zsolt, Farkas Katalin, Font Márta, Kovács Ilona, Lővei Pál, Radnóti Sándor, Rainer M. János – 3 külső – Pál Judit, Simon Attila, Veress Károly – és 3 tiszteleti – Maciej Kozminski, Risto Näätänen, Xavier Barral i Altet – tagra vonatkozó ajánlás érkezett.

Az Osztály és a tudományos bizottságok egyik feladata az MTA doktori pályázatok minősítése. Az Osztályhoz 21 doktori pályázat érkezett az év folyamán. Az Osztály 19 – Németh Dezső, Racsmány Mihály, Köteles Ferenc, Trencsényi László, Vida Tivadar, Király Ildikó, Vida Tivadar, Buzinkay Géza, Géczi János, Molnár Antal, Tóth Ágnes, Zakar Péter, Kálmán Anikó, Heidl György, Hofer-Szabó Gábor, Pavlovits Tamás, Sándor Kára, Simándi Irén, Szabó Ádám – védés előtt álló doktori pályázatot, továbbá 9 védés utáni – Csíkos Csaba, Egry Gábor, Vámos Ágnes, Láng Benedek, Dull Andrea, Szijártó M. István, Pollmann Ferenc, Hamar Pál, Lukács Ágnes – doktori ügyet tárgyalt meg. 2018-ban a Filozófiai és Történettudományok Osztálya javaslata alapján a Doktori Tanács 13 esetben ítélte oda az MTA doktori címet.

Az Osztályhoz folyamatosan érkeztek a köztestületi jelentkezések. A 2018-as év folyamán az Osztály 69 köztestületi jelentkezést fogadott el.

Díjazottak

• Kelemen János: Galilei-díjban részesült a nyelvfilozófia és az általános filozófiatörténet terén végezett munkájáért, különösen a Danténak és Crocénak szentelt, Magyarországon, Olaszországban és máshol megjelent műveiért
• Heller Ágnes: Manes-Sperber osztrák állami díjban (in Anerkennung ihres Philosophisch-essayistischen Werk) részesült
• Fülöp Márta: Magyar Pszichológiai Társaság Ranschburg Pál Emlékérmében részesült kiemelkedő szakmai munkásságáért és nemzetközileg elismert, magas szintű tudományos tevékenységéért
• Hermann Róbert: a XII. kerület díszpolgári címet adományozott
• Szabolcs Éva: Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékéremben részesült
• Balogh Margit: Akadémiai Díjban részesült Balogh Margit Mindszenty Józsefről írott biográfiájáért

Tudományos rendezvények

Az Osztály nagyobb tudományos ülésszakai az éves rendes közgyűléshez és az MTÜ-höz kötődtek. A 2018. évi májusi közgyűléshez kapcsolódóan a Filozófiai és Történettudományok Osztálya emlékülést szervezett Szabad György történetírói munkásságáról. Az ülés keretében két kötet – Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága (Szerk.: Dénes Iván Zoltán. Ráció, Budapest, 2018); Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig – Pavlovits Miklós interjúja Szabad Györggyel 1991-1992 (Magvető Könyvkiadó, 2017) – bemutatására került sor és a kötetek témájához kapcsolódó tudományos előadásokra. Az elhangzott előadások egy része megtekinthető az MTA BTK Videotóriumában (https://mtabtk.videotorium.hu/hu/channels/3437).

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet és a Filozófiai és Történettudományok Osztályának közös szervezésében került sor két angol nyelvű művészettörténeti témájú – Barral i Altet, Xavier – Lővei, Pál – Lucherini, Vinni – Takács, Imre (eds.): The Art of Medieval Hungary (Bibliotheca Academiae Hungariae – Roma. Studia 7.); Sisa, József (ed.): Motherland and Progress. Hungarian Architecture and Design 1800–1900 c. – kötetek bemutatására.

A Filozófiai és Történettudományok Osztályának támogatásával – szervezők Pléh Csaba és Nyíri Kristóf akadémikusok – került megrendezésre A „tények utáni világ” mítosza. Relativizmus és társadalmi konstruktivizmus ismeretkritikai szemmel c. konferencia, amely nyitott mind az egyes szaktudományok kérdésfeltevései mind a vonatkozó feszítő problémákat a polgári mozgalmak irányából megfogalmazó kérdések felé.