Elméletek vonzásában. A „határtalan tudomány” kezdetei a 60-as, 70-es évek humán- és társadalomtudományi kutatásaiban
Az MTA bölcsészet- és társadalomtudományi osztályainak közös konferenciája a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából
A konferencia ideje és helye:
2018. november 19., hétfő, 13.00 óra
MTA Székház Felolvasóterem (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet)
A 2018-as MTÜ mottójához („Határtalan tudomány”) igazodva az I., a II. és a IX. osztály közös tudománytörténeti konferenciájának célja, hogy bemutassa annak a folyamatnak a kezdeteit és sokféleségét, amelynek eredményeképpen a rendszerváltást megelőző évtizedekben a magyarországi humán és társadalomtudományokban egyebek mellett két tekintetben következett be határátlépés: egyrészt a nyugat-európai és amerikai elméleti áramlatok beléptek a hazai kutatásokba, másrészt a hazai kutatások kiléptek a nemzetközi színtérre.
A konferencia többek között az alábbi kérdésekre keres választ:
Milyen változásokat hozott a strukturalista szemlélet, majd a strukturalista gondolkodásban az azt továbbfejlesztő-átíró-meghaladó posztstrukturalista közelítésmód? Mely diszciplínákban érhető tetten ez a két nagy áramlat és melyeket hagyott érintetlenül? Mely tudományágakban nyert teret a matematikai gondolkodás és melyekben nem? Milyen új aldiszciplínák, módszertanok, szemléletek és tematikák alakultak ki az említett időszakban? Mely diszciplínák lettek „elméletibbek”, és melyeket érintett kevésbé az elméletek alkalmazása? Mely diszciplínákról mondható, hogy az elméleti nyitás tudományos újjászületést hozott? Születtek-e az elméletek fejlődését nemzetközi szinten befolyásoló, kifejezetten magyar elméleti eredmények ezeken a területeken?
Program
13.00: Megnyitó
Vékás Lajos, az MTA rendes tagja, az MTA alelnöke
13.05: Nyelvtudomány, irodalomtudomány
Levezető elnök: Kertész András, az MTA rendes tagja
Bevezető: Kertész András, az MTA rendes tagja
13.10–13.30: Hogyan is kezdődött? – Az elméleti nyitás korszaka a magyar nyelvtudományban
Kiefer Ferenc, az MTA rendes tagja
13.30–13.50: Az irodalomelmélet 1956 után újra polgárjogot nyert Magyarországon – Tudománytörténeti áttekintés az elméleti kutatás szegedi műhelyének szemszögéből
Bernáth Árpád, az MTA doktora
13.50–14.10: Az első nyelvi fordulat – A strukturalista szemlélet megjelenése a magyar irodalomtudományban
Bollobás Enikő, az MTA doktora
14.10: vita
14.20–14.30: szünet
14.30: Pszichológia, történettudomány, politológia
Levezető elnök: Pléh Csaba, az MTA rendes tagja
Bevezető: Pléh Csaba, az MTA rendes tagja
14.35–14.55: Agy és elme – Egy szerencsés találkozás
Czigler István, a pszichológiai tudomány doktora
14.55–15.15: A szociálpszichológia elvesztette “polgári áltudomány” jellegét
Hunyady György, az MTA rendes tagja
15.15–15.35: A magyar történetírás megújulása a Kádár-korszakban
Romsics Ignác, az MTA rendes tagja
15.35–15.55: A megosztott diszciplína – Iskolák és szekták a politikatudományban
Bayer József, az MTA rendes tagja
15.55: vita
16.05: a konferencia vége