A városi légszennyezettség és éghajlat folyamataiban fontos, néha döntő szerepet játszanak az aeroszol részecskék. Egyrészt kockázatot jelentenek az emberi egészségre, másrészt viszont ellensúlyozzák a globális felmelegedést. Nélkülük nincsenek felhők vagy csapadék. A levegő minősége összetett kémiai, fizikai, meteorológiai folyamatok és földrajzi adottságok eredményeként alakul ki. Salma Imre előadásában megmutatja, hogyan lehet eligazodni ebben a belsőleg kölcsönható, komplex rendszerben Budapest esetén, és hogyan lehet benne kapcsolatokat, illetve ok-okozati összefüggéseket felfedezni – például a COVID-19-világjárvány ideje alatt. A finom méretű részecskék tömegének jelentős része a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetéséből származik, illetve a növényzethez köthető. Vajon mik e forrástípusok kémiai jellegzetességei, és milyen szerepet játszanak Budapest belvárosában, külvárosában, illetve regionális hátterében? Milyen változások kísérik majd a közúti közlekedésre és a háztartási tüzelésre vonatkozó elképzeléseket? Az előadó kitér arra is, hogyan kapcsolódnak a légköri nukleáció (magképződés – melynek során a levegőben kémiai folyamatok nyomán apró cseppecskékből álló aeroszol képződik) területén elért, újabb kutatási eredményeik a felhők születéséhez, és mire számíthatunk a jövőben a városklíma tekintetében.
Névjegy
Salma Imre légkörkémikus, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézetének egyetemi tanára, a Budapest Aeroszol Kutató és Oktató Platform (BpART) Laboratórium vezetője, a Magyar Aeroszol Társaság elnöke. Nemzetközileg jelentős tudományos eredményeket ért el a légkörkémia és -fizika folyamatainak, különösen az aeroszol keletkezésének, kölcsönhatásainak, valamint környezeti, éghajlati és egészségügyi következményeinek megismerésében és megértésében. A légköri nukleáció területén úttörő munkát végez.