Eseménynaptár

Platformok, robotok, jog – új szabályozási kihívások az információs társadalomban

Könyvbemutató és kerekasztal-beszélgetés

Időpont

2018. november 14., 09:30 óra

Helyszín

Humán Tudományok Kutatóháza - Nagyterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

Részletek

A technológiai változások az utolsó kétszáz évben mindig fontos mozgatói voltak a jog átalakulásának: elég csak a gépek elterjedése és a magánjogi felelősség, az állami adatbázisok és az alapjogok, a számítógép és a bűnözés vagy a szerzői jog és a rádió- és televíziócsatornák kapcsolatára gondolni. 

A technológia ugyanakkor eddig a magánjog csaknem 2000 éves, a modern büntető- és közjog 200 éves, valamint a jogászi szakmák nagyjából 100 éves alapszerkezetét és belső struktúráját nem érintette. A technológiai változások a jogban rendszerint kisebb-nagyobb szigeteket hoztak létre, a fentebbi példákat folytatva a veszélyes üzemi felelősséget, az adatvédelmi jogot, a közös jogkezelést és a számítógépes bűncselekményeket.

Most viszont mintha tényleg valami nagyon mély, strukturális változás érlelődne. Bár vannak, akik legyintenek, és azt mondják, ennek nyomán is csak egy újabb sziget jön majd létre a hagyományos jog testében, úgy tűnik, ez már most sem igaz. A tünetek és a mélyben zajló változások ugyan most még nehezen szálazhatók szét, de van néhány jelenség, amely alapjaiban kezdi felforgatni a jogot. Nemcsak abban az értelemben, hogy egyre több a válságtünet, hanem a jog keretei, fogalmai, a hagyományos jogalkalmazás és jogtudomány, sőt maguk a nemzetállamok is megkérdőjeleződnek. Ezek a jelenségek a közösségi média, az emberi együttműködést és a piac pontos imitálását lehetővé tevő és az életünk egyre több aspektusát virtualizáló platformok, az állandó adattermelődést jelentő Big Data, a mesterséges intelligencia és a robotika.

A kerekasztal-beszélgetés apropóját az szolgáltatja, hogy Ződi Zsolt Platformok, robotok és a jog című, frissen megjelent könyvében azokhoz csatlakozik, akik azt állítják, hogy a hagyományos jog súlyos válságba került a fentebbi technológiai változások miatt, és ez a válság narratíváink, a hagyományos jogot körülvevő évszázados diskurzusok és fogalmak válságán keresztül érthető meg a legjobban.

Olyan egyszerű kérdésekre sem tudjuk a választ, hogy mi a közösségi média: valóban médiavállalat vagy csak egyszerűen egy szoftver, a nyilvánosság, sőt az élet egy teljesen új tere vagy közmű, amelyhez mindenkinek hozzáférést kell biztosítani? Miként értelmezze a jog az olyan piacot imitáló alkalmazásokat, mint az AirBnB vagy az Uber? Ezek szintén csak szoftverek vagy inkább virtuális piacterek, esetleg maguk is szolgáltatók? Hogyan birkózzon meg a jog azzal a helyzettel, hogy az emberek önként osztanak meg magukról olyan adatokat, amelyeket néhány évtizede még a legintimebb magántitkok közé soroltunk? Mit kezdjen a szerzői jog a felhasználói tartalmakkal, azzal, hogy hirtelen mindenki szerzővé vált, és a nyilvánosság (legalábbis potenciálisan) az egész világot felöleli? Hogyan viszonyuljon a jog, és a jogalkotás monopóliumát (még) birtokló nemzetállam a tech-óriások által felállított belső szabályokhoz, amelyek emberek milliárdjainak irányítják a viselkedését nap mint nap? Ha a Google egy találati listában automatikusan összegyűjt rólunk mindent, az így képződött profil vajon nem új minőség-e?

De vannak még általánosabb kérdések: mit kezdjen a jog azokkal az új magatartás-irányító normákkal, amelyek már csak kódok formájában léteznek, és belső működésüket legfeljebb egy-két ember érti, vagy már ők sem? Vajon valóban kell-e a robotoknak valamiféle személyiségkonstrukciót adni? Ha a robot döntése a bonyolult, tanulóalgoritmusok miatt kiszámíthatatlanná válik, a jognak ezt úgy kell-e kezelnie, mintha szabad akarata lenne, vagy inkább úgy, mintha a természet részeként valamiféle vis maiorral állnánk szemben? Milyen lesz az a jogrendszer, amelyben a bíró korábban hozott ítéleteinek ezreit elemezve az algoritmusok olyan mély személyiségprofilt állítanak majd fel, amelynek alapján csaknem 100% pontossággal jósolható meg majd a következő ítélete? Hogyan befolyásolja a számítógéppel, a legkorszerűbb algoritmusokkal elemezhető szövegáradat a hagyományos jogtudományt?

A fentebbi problémákat szabályozó első jogi megoldások már most megjelentek. Vannak olyan országok, amelyek egyszerűen államosították a virtuális teret és a platformokat, és ezeken keresztül a hagyományos állami hatalomgyakorlás teljesen új dimenziói, egészen elképesztő hatékonyságú új kontrolleszközök kerültek a kezükbe. Más, „kevésbé szerencsés” nemzetállamok, amelyek ezt nem tudják megtenni, tehetetlenül figyelik, ahogy kicsúszik az ellenőrzés a kezeik közül, és mindenféle megoldással próbálkoznak, amelyek igen vegyes hatékonysággal működnek. 

A kérdéseket és a dilemmákat hosszan lehetne még sorolni, és a jövőt senki nem látja. A beszélgetés résztvevői sem tudják a válaszokat: csak érdekes és a laikusok számára is érthető diskurzust igyekeznek folytatni róluk.

Résztvevők: Ződi Zsolt tudományos munkatárs (MTA TK JTI), docens (Budapesti Corvinus Egyetem), Körtvélyesi Zsolt tudományos segédmunkatárs (MTA TK JTI), Polyák Gábor docens (Budapesti Corvinus Egyetem; Pécsi Tudományegyetem), Székely Iván docens (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

Szervező

MTA TK Jogtudományi Intézet

Kapcsolattartó

Kuti Ágnes (telefon: +36 1 224 67 00/5311)