Eseménynaptár

Részletek

A víz világnapja 2018 - Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatóinak tudományos elődadásai

Szíjgalandféreg (Ligula intestinalis) fertőzés a folyami géb (Neogobius fluviatilis) balatoni állományában

Előadó: Boross Nóra, tudományos segédmunkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet)

Idegenhonos halfajok Magyarországon (történeti áttekintés és recens elterjedés mintázatok)

Előadó: Vitál Zoltán, tudományos munkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet)

Tótörténeti kutatások árvaszúnyog-maradványok alapján

Előadó: Tóth Mónika, tudományos munkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet)

Bakterioplankton szerepe a víztestekben

Előadó: Tugyi Nóra, tudományos segédmunkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet)

Cím: Szíjgalandféreg (Ligula intestinalis) fertőzés a folyami géb (Neogobius fluviatilis) balatoni állományában

Előadó: Boross Nóra, tudományos segédmunkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet) A Balatonba mintegy 50 éve betelepült folyami géb halfaj állományára napjainkban nagyfokú szíjgalandféreggel való fertőzöttség jellemző. A galandféreg elsőrendű lárváját az evezőlábú rákok hordozzák, melyek elfogyasztásával különböző balatoni halfajainkat fertőzi a parazita. Végső fejlődési stádiumát a halfogyasztó vízi madarakban éri el a galandféreg. A folyami géb vizsgált balatoni állománya 2017-ben 26%-os fertőzöttséget mutatott, nagy területi különbségekkel. A parazita negatívan hatott a fertőzött halak kondíciójára és ivarszerv tömegére is.

Cím: Idegenhonos halfajok Magyarországon (történeti áttekintés és recens elterjedés mintázatok)

Előadó: Vitál Zoltán, tudományos munkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet) A biológiai inváziókat világszinten is a legjelentősebb ökológiai problémák között tartják számon. Így a nem őshonos fajok térnyerése Kárpát-medencei szinten is jelentős problémákat okoz. Jelen előadásunkban történeti áttekintést nyújtunk az idegenhonos halfajok magyarországi térnyeréséről; illetve halállomány felméréseink eredményeit térinformatikai módszerrel elemezve országos és Balatoni vízgyűjtő szintjén is bemutatjuk e halfajok elterjedés mintázatait.

Cím: Tótörténeti kutatások árvaszúnyog-maradványok alapján

Előadó: Tóth Mónika, tudományos munkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet) Az árvaszúnyogok (Chironomidae) a kétszárnyúak rendjébe (Diptera) tartozó rendkívül elterjedt és faj gazdag rovarcsalád. Mivel igen érzékenyen reagálnak környezetük változásaira, a jelenkori ökológiában régóta használja őket indikátor szervezetekként. Emellett a többnyire vízi életmódot folytató lárváik fejtokja képes akár évezredekig igen jó állapotban megőrződni a tavak, lápok üledékében. Kihasználva a szubfosszilis maradványaik jó megtartását, valamint az árvaszúnyogok érzékenységét (illetve az erre vonatkozó ökológiai ismereteinket), az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körben alkalmazzák őket a tavai környezet múltbeli változásainak jelzésére, valamint a múltbeli klimatikus változások mennyiségi becslésére is. Előadásomban egy esettanulmányon keresztül szeretném bemutatni, hogy ezek az apró rovarok milyen jelentős mértékben járulhatnak hozzá a tótörténeti kutatásokhoz.

Cím: Bakterioplankton szerepe a víztestekben

Előadó: Tugyi Nóra, tudományos segédmunkatárs (MTA ÖK Balatoni Limnológia Intézet) Az algák mellett a vízben lebegő baktériumoknak (bakterioplankton) is fontos szerepe van a vizek élővilágában. Szerepük elsősorban a szénkörforgalomban nyilvánul meg, amely során szerves szenet hasznosítanak és maguk is adnak hozzá a vízi rendszerhez. Nyílt vízben és vízi növényekkel (makrofitonok) borított tavakban jelentőségük eltérő lehet.