Gravitációs kutatások az Eötvös-centenárium évében – Völgyesi Lajos levelező tag székfoglaló előadása

Völgyesi Lajos levelező tag 2019. november 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

2020. április 2.
Bozó László, az MTA Földtudományok Osztályának elnöke és Völgyesi Lajos, az MTA levelező tagja (Kattintson a galériához!) mta.hu/Szigeti Tamás

2019-ben Eötvös Loránd centenáriuma előtt tiszteleg a világ fizikus-, geofizikus-társadalma. Eötvös Loránd a magyarországi gravitációs kutatások megalapozója, munkásságának a mai napig érezzük a pozitív hatását. A gyakorlati geofizikában az 1970-es évekig alkalmazták elsődlegesen a gravitációs kutatómódszereket, ezt követően inkább más módszerek kerültek előtérbe. A fizikai geodéziában a gravitációs adatok napjainkban is nélkülözhetetlenek különböző fontos feladatok megoldásához. A székfoglaló előadásban a fizikai háttér rövid elemzését követően a nehézségi erő meghatározásának lehetőségeiről esett szó, áttekintve a hatalmas fejlődést a kezdeti fonálingás mérésektől az űrgravimetriáig. Az abszolút és a relatív mérések mellett az előadó kiemelt figyelmet fordított az Eötvös-ingával végezhető gradiensmérésekre, és beszélt a nehézségi erő irányának igen pontos új csillagászati-geodéziai meghatározási lehetőségéről is, amely az eddigi tapasztalatok alapján forradalmi változások elindítója lehet a fizikai geodéziában. Áttekintette a nehézségi erőtérrel kapcsolatos vizsgálataikat és a gravitációs adatok felhasználási lehetőségeit a különböző tudományterületeken. A geofizikában korábban szerkezetkutatásra és ásványi nyersanyagok kutatása használták a gravitációs kutatómódszereket, jelenleg az újabb nagy kihívás a geoidanomáliák fizikai hátterének magyarázata. A gravitációs adatokra leghatározottabb igény a fizikai geodéziában jelentkezik, elsősorban a Föld alakjának, a geoid finomszerkezetének meghatározására, emellett fontos feladat a nehézségi erőtér időbeli változásainak vizsgálata a 4 dimenziós geodézia megalapozásához. A fizikában Einstein általános relativitáselmélete után a gravitációelmélet hosszú időre háttérbe szorult a részecskefizikai kutatások mögött, egészen az utóbbi évekig, a gravitációs hullámok sikeres észleléséig. Jelenleg a gravitációs kutatások ismét a fizikusok érdeklődésének a középpontjában állnak. A súlyos és a tehetetlen tömeg azonossága, a gyenge ekvivalenciaelv igazolása az Eötvös-kísérlet nagyobb pontosságú újramérésével éppen napjainkban tartja lázban a szakembereket.