Forrásközelben. Az esztergomi egyházi gyűjtemények kódexkatalógusa – Madas Edit rendes tag székfoglaló előadása

Madas Edit rendes tag 2019. december 16-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

2020. április 2.
Madas Edit, az MTA rendes tagja (Kattintson a galériához!) mta.hu/Szigeti Tamás

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és az Érseki Simor Könyvtár leíró kódexkatalógusa a befejezés előtt áll. A budapesti nagykönyvtárak után a legtöbb középkori kéziratot ez a két könyvtár őrzi, a katalógus pedig minden rájuk vonatkozó tudnivalót tartalmaz. Egy katalógus szakembereknek szól, a rövid kódexleírásokban sokéves munka és sok új eredmény rejlik, amit a kutató ténynek, megbízható kiindulópontnak tekint majd. A székfoglaló előadás lehetőséget kínált az Akadémia által támogatott Fragmenta Codicum Műhely e munka során elért eredményeinek és a középkori kéziratosság általános kérdéseinek részletes bemutatására.

Esztergom a 13. század második feléig az ország fővárosa volt, s mindvégig a magyar egyház, a középkori művelődés egyik központja. Az 1543-as török ostrom elől az érsek és a káptalan Nagyszombatba menekült, s ott működött a következő 300 évben. A könyvtárat nem vitték magukkal, az a várral és a várossal együtt elpusztult. A nagyszombati korszakban gyűlt össze a mai kódexállomány nagyobb része, amikor a kéziratoknak alig volt értékük a nyomtatott könyvekkel szemben. Madas Edit konkrét példákon, képekkel gazdagon illusztrálva mutatta be a kódexek jellegzetes sorsát keletkezésüktől a használatból való kikerülésükig, majd a korai bibliofil és a későbbi tudományos érdeklődés felébredését, azt a folyamatot, melynek során a könyvkötő anyagként való felhasználástól megcsonkított kötetek a könyvtárak legféltettebb kincseivé válnak.

A katalógus a kódexekkel együtt digitálisan elérhető lesz a Főszékesegyházi Könyvtár honlapján, amely így közkinccsé teszi gyűjteményét.