Ablak bezárása X

Eötvös 2020+: az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

A Magyar Tudományos Akadémia az eddigieknél is hatékonyabban támogatja a Kormány azon erőfeszítését, hogy javuljon Magyarország innovációs teljesítménye. A cél az, hogy az MTA nemzetközi mércével is kiváló kutatóhálózatából minél több eredmény kerüljön be az innovációs rendszerbe. Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot.

Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának

Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának

Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Freund Tamás, az MTA alelnöke a Népszavának nyilatkozott az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete elé kerülő indítványokról.

Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói

Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói

Az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a szakmai teljesítményértékelésnek, amelyet az Akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére végeztetett el, az MTA és az ITM által felkért hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembevételével.

Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – új monográfia bemutatója Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – új monográfia bemutatója

Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása – új monográfia bemutatója

Elsősorban egyházpolitikai jellegű életrajz az a Serédi Jusztiniánról szóló monográfia, amelynek bemutatóját az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezésében tartották a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az esemény egyúttal megemlékezés is volt a kötet szerzőjéről, a fiatalon elhunyt Csíky Balázsról, aki munkája megjelenését már nem érhette meg.

Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban

Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban

Az MTA főtitkára az ITM vasárnapi közleményével kapcsolatban feltett kérdésre elmondta: az átvilágítók csak intézeteken belül fogalmaztak meg átalakítási javaslatokat, a teljes struktúrára vonatkozóan nem. Az átvilágítást 15 bizottságban összesen 136 szakértő végezte nemzetközi sztenderdek alapján. A szakértők fele külföldi kutató volt, és bizottságonként két, összesen 30 tagot az ITM kért fel. Török Ádám a beszélgetésben azt is hangsúlyozta, hogy Palkovics László minisztériuma mindeddig nem vázolta fel javasolt kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáját.

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Az Osztrák Tudományos Akadémia a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen 3,5 millió eurós, négyéves doktori képzési programot indít, melynek fókuszában a rosszindulatú megbetegedésekben megjelenő gyógyszer-rezisztencia áll. A gyógyításban közvetlenül is alkalmazható eredményeket célzó projektet a korábbi Lendület-ösztöndíjas Szakács Gergely vezeti.

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.

Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában

Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában

A 2025-ben kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia a kutatás mellett olyan feladatokat is ellát, amelyekkel hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációi is megismerhessék hazánk történelmét, irodalmát, hagyományait – gazdagítja a magyarság múltjáról szóló ismereteinket, ápolja a magyar nyelvet, és őrzi a magyar kulturális örökséget.

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”? Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

A bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik. Ráadásul több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. Miként mérhető a bírói indokolások színvonala? Létezik-e erre objektív mutató? Bencze Mátyás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának írása.

„...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére „...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére

„...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére

A legismertebb magyar kísérleti fizikus, Eötvös Loránd életpályája kivételes tehetségről és kivételes kitartásról, a kutatás iránti mély elkötelezettségről árulkodik. Eötvös és munkatársainak kiemelkedő eredménye a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciájának igazolása, ami az általános relativitáselmélet egyik kiindulópontja. Az Eötvös-emlékév csúcseseményét április 8-án tartották a Magyar Tudományos Akadémián.

Elnöki interjú a Magyar Nemzetben Elnöki interjú a Magyar Nemzetben

Elnöki interjú a Magyar Nemzetben

Meg­győződésünk, hogy a kutatóintézet-hálózat szakmai felügyeletét az MTA-nak kell ellátnia. Nehéz elképzelni a hálózat tőlünk független működését, hiszen az MTA a hazai tudományosság legfőbb letéteményese – mondta a lapnak adott interjúban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Széchenyi-emlékbeszéd Széchenyi-emlékbeszéd

Széchenyi-emlékbeszéd

A Széchenyi-emlékesten tartotta székfoglaló beszédét Alföldi Róbert, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény

Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.

Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor

Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor

Immár 60 éve üzemel biztonságosan a főváros központjától 10 km-re, a csillebérci kampuszon a Budapesti Kutatóreaktor. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. Tudományos jelentőségéről és az ott folyó kutatás eredményeinek néha meglepőnek tűnő felhasználásáról is szó volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi tanácskozáson.

Gravitációs hullámok – elindult az újabb jelkeresési időszak Gravitációs hullámok – elindult az újabb jelkeresési időszak

Gravitációs hullámok – elindult az újabb jelkeresési időszak

Április 1-jén indult a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszaka. A munkában az eddigi legérzékenyebb gravitációshullám-obszervatóriumként az Olaszországban, az Európai Gravitációs Obszervatórium területén lévő Virgo detektor, valamint az Egyesült Államokban, Washington és Louisiana államban található LIGO iker detektorai kezdték meg az adatok gyűjtését. Az egyéves időszak alatt a LIGO-Virgo kollaboráció folyamatosan gyűjti a tudományos adatokat, és a három detektor egy globális obszervatóriumként működik együtt.

Rádiócsillagászok, természetőrök, Kazinczy Ferenc – április 10-től ismét Filmklub az Akadémián Rádiócsillagászok, természetőrök, Kazinczy Ferenc – április 10-től ismét Filmklub az Akadémián

Rádiócsillagászok, természetőrök, Kazinczy Ferenc – április 10-től ismét Filmklub az Akadémián

A hazai rádiócsillagászat nagy alakjai, Kádár János 1956. novemberi árulása, a természetőrök munkájának kihívásai, Kazinczy Ferenc kevéssé ismert arca, Weiss Manfréd családjának története – idén tavasszal nyolc héten át ismét izgalmas, változatos tematikájú filmekkel várjuk az érdeklődőket az április 10-én induló „Filmklub az Akadémián” programjaira. Látogasson el Ön is vetítéseinkre az MTA Székházába!

Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének

Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének

Magyarországon az 1980-as években készültek először szociológiai kutatások a barátságról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, és nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatásaiból.

Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról

Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról

Mi váltja ki az iskolai bántalmazást, milyen formái vannak, milyen résztvevői szerepek azonosíthatók és milyen következményei vannak? Egyebek mellett ezt vizsgálta az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában, amelynek keretében általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképezték fel.

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete

Felejtsük el a városi terepjárókat, azt, hogy az autóban egyedül ülve ingázunk a városba, és akkor is repülőre ülünk, ha a nyaralás vagy az üzleti út másképp is megoldható lenne – egyebek mellett ezt tanácsolja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Legújabb jelentésük szerint döntéshozók, állampolgárok és fogyasztók együttműködésére van szükség a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Egyes lépések kellemetlenek lesznek, de még mindig gyorsabban érhetünk el klímavédelmi eredményeket az utakon, mint például az ingatlanszektorban.

Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig

Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig

A gyógyszerjelöltek kiválasztása óriási munka: egy piacra kerülő gyógyszer kifejlesztése körülbelül 10 ezer vegyületből kezdődik, ebből alig néhány száz jut el a laboratóriumi kísérletekig, az állatkísérletekig még kevesebb, és csak szó szerint egy kezünkön megszámolható addig, hogy emberek is kaphassák. A tudomany.hu összefoglalója a gyógyszerfejlesztés lépései mellett a kutatás biztonsági szabályozására és a placebohatásra is kitér.

Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok

Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok

A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.

Megjelent az Absztrakt legújabb száma Megjelent az Absztrakt legújabb száma

Megjelent az Absztrakt legújabb száma

Játékelméleti gyűjtemény jogászok számára, az elmúlt két évtized hazai közútfejlesztési beruházásainak áttekintése, tanulmány a roma és nem roma diákok iskolai barátságáról – néhány téma az Absztraktból, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírleveléből.

Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata

Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata

171 évvel ezelőtt, 1848. március 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli kisgyűlésén Toldy Ferenc, az MTA titoknoka reagált a március 15-én történtekre: örömbeszédben üdvözölte a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulását”. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Hogyan vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Három videó az mta.hu-n az Akadémia történetéről.

Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez

Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez

Az MTA tárgyalódelegációja − Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára, Freund Tamás, az MTA alelnöke, Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Fazekas Károly, az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa elnöke, valamint Kollár László osztályelnök − március 11-én levélben tájékoztatta az MTA tagjait, a kutatóintézet-hálózat munkatársait, a közgyűlési képviselőket és az MTA Titkársága munkatársait arról a szándéknyilatkozatról, amelyet március 8-án írt alá az MTA és az ITM vezetője. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük.

Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket

Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrend kitüntetéseket

A tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére alapított Széchenyi-díjat a Magyar Tudományos Akadémia nyolc tagja és az MTA négy doktora vehette át március 15-én a Parlament Kupolatermében. Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában.

Mitől jó egy iskola? Mitől jó egy iskola?

Mitől jó egy iskola?

A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.

Kiderült: a kemény tojás 200 millió éves evolúciós találmány Kiderült: a kemény tojás 200 millió éves evolúciós találmány

Kiderült: a kemény tojás 200 millió éves evolúciós találmány

Egy most publikált tanulmány szerint a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak leheletvékony, mégis kemény héjuk volt. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.

Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok

Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok

Az elmúlt napokban rengeteg intézményi és egyéni támogató levél érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára. A támogatók névsorát az alábbiakban közöljük, kiemelve a nagyobb intézmények, csoportok nyilatkozatait. A lista folyamatosan frissül.

Okos polimerek segíthetik az idegrendszerhez kapcsolódó implantátumok működését Okos polimerek segíthetik az idegrendszerhez kapcsolódó implantátumok működését

Okos polimerek segíthetik az idegrendszerhez kapcsolódó implantátumok működését

Magyar és amerikai kutatók új típusú mikroimplantátumokat fejlesztettek ki, melyek segíthetnek az idegrendszerhez kapcsolódó protézisek kialakításában. Az eszközök mechanikai tulajdonságai a testhőmérséklet környezetében hangolhatók, mérsékelve a beágyazódás során fellépő rezgések okozta immunválaszt. A mikromegmunkálás és az élő szervezetben végzett mérések az MTA két kutatóközpontjában zajlottak.

Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól

Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól

Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Tudományról három percben – FameLab 2019 Tudományról három percben – FameLab 2019

Tudományról három percben – FameLab 2019

Idén is megrendezik a népszerű tudománykommunikációs versenyt, a FameLabot Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezésében. A regionális válogatókat követően a magyar döntő győztese képviseli az országot a FameLab nemzetközi döntőjén a júniusi Cheltenham Tudományos Fesztiválon.

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyalódelegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.

Mégsem őshonos a hévízi tündérrózsa Erdélyben – bizonyították be az MTA és a Debreceni Egyetem kutatói Mégsem őshonos a hévízi tündérrózsa Erdélyben – bizonyították be az MTA és a Debreceni Egyetem kutatói

Mégsem őshonos a hévízi tündérrózsa Erdélyben – bizonyították be az MTA és a Debreceni Egyetem kutatói

Őshonos, a harmadidőszakból ránk maradt reliktumfaj a Nagyvárad környéki hévízben élő szubtrópusi hévízi tündérrózsa, vagy sem? Több mint kétszáz éve vitatkoznak erről a botanikusok Magyarországon és Romániában. Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport, az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék közös munkájában a növény génállományának elemzése segítségével tettek pontot a vitára.

Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián

Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián

A nőnap alkalmából három kiváló kutatónőt tüntettek ki Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián. A rangos elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhették el, akik szakmai sikereik révén inspiráló példaként szolgálhatnak a műszaki és természettudományos pályák iránt érdeklődő fiatal lányok számára.

Periódusos rendszer extrákkal diákoknak – MTA-videó Periódusos rendszer extrákkal diákoknak – MTA-videó

Periódusos rendszer extrákkal diákoknak – MTA-videó

150 évvel ezelőtt publikálta Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus a periódusos rendszer logikáját ismertető tudományos cikkét. Az évforduló alkalmából középiskolás diákoknak tartott népszerűsítő előadást Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Tekintse meg az eseményről készült videót!

Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral

Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral

Az MTA doktora címnek egyedülálló rangja van. Igazi értékét az adja, hogy egy országos megmérettetés során szakterülete tudományos közössége ismeri el egy kutató addigi tevékenységét és pályamunkáját. Amolyan minőségbiztosítás a tudományban – mondta Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. Az akadémikus az mta.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy a gyakorlat azt mutatja: az MTA doktora címet megszerző kutatót a legtöbb egyetemen rövidesen kinevezik egyetemi tanárrá.

Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért

Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért

Az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő CSS-RECENS kutatócsoport vizsgálatainak fókuszában. Nem csupán a társadalomtudományokban már jól ismert eszközöket használnak, hanem okoseszközöket is bevetnek az adatgyűjtésnél, ami a világon úttörő módszernek számít.

Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele

Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele

Támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait – olvasható az MTA Lendület programjának kutatócsoport-vezetői által írt második nyílt levélben. A helyzetelemzést követően konkrét javaslatokat is megfogalmazó kutatók szerint a hazai tudományfinanszírozási rendszer és innovációs környezet Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett átalakítása csak a tudományos közösséggel és az annak képviseletét ellátó Akadémia vezetésével konzultálva, együttműködési alapon képzelhető el.

Tudta, hogy Magyarország igazi szikestó-nagyhatalom? Tudta, hogy Magyarország igazi szikestó-nagyhatalom?

Tudta, hogy Magyarország igazi szikestó-nagyhatalom?

Nem túlzás: területarányosan a Kárpát-medencében van a legtöbb szikes tó Eurázsiában. A bennük található szóda a mosóporok népszerű hatóanyaga, a prokarióták az evolúciókutatás fontos célpontjai, lúgosságuk és egyéb hatóanyagaik miatt pedig gyógyvízként is alkalmazhatók. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából Boros Emil, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa ismertette a legfontosabb tudnivalókat a szikes tavakról.

Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról

Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Varga Annával, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatójával az MTA Podcast új adásában.

A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége

A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége

Az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált, alapkutatásokban kiváló kutatóhálózata maradjon az MTA égisze alatt, és irányító testületében legyen jelentős többsége a tudományos közösségnek – legutóbbi ülésén ezeket a fő szempontokat fogalmazta meg az Elnökség a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalásokhoz. Az Elnökség nem változtatta meg legutóbbi, február 12-ei ülésének határozatait, és írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait.

Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának

Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának

Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon? Ezt a kérdést tette fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma második szavazásán. A voksoláson részt vett több mint 2100 akadémiai dolgozó 90 százaléka szerint az MTA kutatóhálózatának mindenféleképpen az MTA irányítása alatt kell maradnia, és elzárkóznak az alapítványi, illetve egyéb, nem az MTA vezetése alatt álló struktúrákba való átszervezéstől.

„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak „A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma – íme néhány, a levélben megjelenő legfontosabb gondolatok közül. A levél aláírói amerikai és svájci egyetemi professzorok, többen közülük startup-vállalkozások alapítói.

Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról

Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról

Grüner György fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a VálaszOnline kérésére ült le egymással megvitatni a magyar tudományosság és innováció jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Akadémiai Dolgozók Fóruma Akadémiai Dolgozók Fóruma

Akadémiai Dolgozók Fóruma

Honlapot indított az akadémiai kutatóhálózatban foglalkoztatottak alulról szerveződő mozgalma, az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A fórum fő céljai között van az MTA egysége és autonómiája melletti kiállás, valamint az MTA elnökének, vezetőinek, Elnökségének támogatása a Közgyűlés legutóbbi döntéseinek mentén. Az MTA kutatóhálózatában közel 5000 ember, köztük 3000 kutató dolgozik.

Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei

Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei

19 kutatócsoport, majdnem 700 résztvevő, köztük 325 tanár, 150 oktatási intézmény, 800 millió forint – az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a számok tükrében. A 2016-os indulás óta a kutatási program keretében mások mellett egészségnevelési, a ritmikai készségek élményszerű, eredményes fejlesztését segítő, valamint a matematikai tehetségek felkutatását célzó programot is indítottak, továbbá tabletes nyelvi tananyagot fejlesztettek.

Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről

Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására

A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására

Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.

Kvazár világított rá az univerzum hiányzó tömegének egy részére Kvazár világított rá az univerzum hiányzó tömegének egy részére

Kvazár világított rá az univerzum hiányzó tömegének egy részére

Megtalálhatták az univerzum ,,hiányzó” anyagát magyar kutatók vezetésével a Chandra röntgenműhold adataiban. A hiányzó anyag problémája a csillagászat egyik régóta megoldatlan rejtélye. Az univerzum 13,7 milliárd éves fejlődése során a ,,közönséges” anyag csillagokba, galaxisokba és különböző hőmérsékletű gázokba tömörült, ám ezeket összegezve a kutatók mind ez idáig nem tudtak elszámolni az ősrobbanásban keletkezett anyag közel egyharmadával. Jelen kutatás szolgáltatja az első észlelési bizonyítékot arra, hogy a hiányzó anyag extrém ritka, forró gáz formájában bujkál az egész intergalaktikus teret behálózva.

Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői

Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői

Mire jó az alapkutatás? Saját alapkutatás helyett nem tudnánk egyszerűen átvenni a külföldön publikált eredményeket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az a weboldal, amelyen az MTA kiválósági programjának nyertesei fejtik ki véleményüket az MTA-t érintő tervezett átalakítások kapcsán.

Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete

Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.

Mi lenne velünk házi méhek nélkül? Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

„A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amelyet legkiválóbb fiatal kutatóink küldtek Orbán Viktornak.

Az agy matematikája – beszélgetés Orbán Gergővel Az agy matematikája – beszélgetés Orbán Gergővel

Az agy matematikája – beszélgetés Orbán Gergővel

Mennyire „emberiek” a mai mesterséges intelligenciák? Mit tudunk a látás agyi folyamatáról? Mi a közös az egérben és az önvezető autóban? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával kutatócsoportjuk egy nemrég megjelent publikációja kapcsán.

Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével

Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak. Összefoglaló a napokban publikált eredményről, melyről Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az MTA podcast első adásában.

Az MTA és a tudomány Az MTA és a tudomány

Az MTA és a tudomány

Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?

Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területéről egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek.

A humán tudományok hasznáról A humán tudományok hasznáról

A humán tudományok hasznáról

Az MTA kutatóhálózatának kilátásba helyezett átalakítása olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók a bölcsészet- és a társadalomtudományokra. Bár ezeken a területeken nem születik annyi szabadalom és a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, mint a természettudományokban, alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.

Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyerésére 2019-ben Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyerésére 2019-ben

Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyerésére 2019-ben

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére az MTA elnöke által felkért és az MTA köztestületi keretei között működő Kuratórium nyilvános pályázati rendszerben ítéli oda. Az ösztöndíjra 45. életévüket még be nem töltött, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak.

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.

Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

A Magyar Tudományos Akadémia a pedagógusok kutatómunkájának támogatására minden évben pályázatot hirdet középiskolai és általános iskolai tanárok számára. Idén 13 oktató vehette át a Pedagógus Kutatói Pályadíjat ünnepélyes kereket között Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az MTA Székházában.

Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye

Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye

Az alábbiakban olvasható közleményt teljes egyetértésben állították össze a Magyar Tudományos Akadémia közel 5 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői. A közleményben az ITM és az NKFIH által kidolgozott új kutatásfinanszírozási rendszerről mondják el véleményüket.

Magas francia kitüntetést kapott az MTA TK új főigazgatója Magas francia kitüntetést kapott az MTA TK új főigazgatója

Magas francia kitüntetést kapott az MTA TK új főigazgatója

A Francia Köztársaság Napóleon által alapított Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Pascale Andreanitól, Franciaország magyarországi nagykövetétől Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az új vezető jelenleg a kutatóközösség megnyugtatását és a megfelelő morál fenntartását tartja legfontosabb feladatának.

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO

A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel.

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Az MTA kutatóközpontjainak és -intézeteinek finanszírozása ugyanakkor továbbra sem megoldott, ami egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében.

Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét

Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik – 1200 oldalon több mint 2000 címszót, 9000 jelentést és 35 000 példamondatot tartalmazó – kötetét. Korszerűbbé vált az online megjelenés is, amely ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.

Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból

Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón

Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón

Ön elfogadná egy disznó segítségét, ha szívinfarktust kapna? Aki megnézi Dinnyés András előadását, hamar megérti, hogy ez a kérdés sokkal mélyebb, mint amilyennek elsőre hangzik. Mit adhatnak nekünk az őssejtek? Gyógyíthatóvá válhat-e segítségükkel a gerincvelő-szakadás vagy a Parkinson-kór? A tudományünnepi előadáson ezek is szóba kerültek.

Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit

Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit

A most induló Marie Skłodowska-Curie támogatási program keretében a megtermékenyülés időszakában, valamint az embrió beágyazódásáig érvényesülő hatások szerepét vizsgálják a gyerek és felnőttkorban kialakuló betegséghajlamokra. A projektet, melyben az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos ország vezető kutatócsoportjai vesznek részt, Dinnyés András biotechnológus koordinálja.

Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában

Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában

Az Akadémia négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le tavaly év végén az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg.

Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez

Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez

Összesen 10 kutató – közöttük nyolc, 14 év alatti gyermekét nevelő nő, valamint két, kiskorú gyermekét egyedül nevelő férfi nyerte el az MTA új támogatását. Az eredményesen pályázók bruttó 1 800 000 forintos, vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást kaptak, amelyet 2019. január 1. és december 31. között vehetnek igénybe. A nyertesek vállalták, hogy a támogatás lejártát követően egy éven belül benyújtják az MTA doktora cím megszerzésére irányuló kérelmüket.

Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak? Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?

Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?

Hogyan működnek közre a külön-külön biofilmképzésre nem alkalmas baktériumtörzsek az őket védő hártya kialakítása érdekében? Meddig tart az együttműködés, és mennyire célravezető? Melyik evolúciós stratégia a célravezetőbb a biofilmképzés során: a „termelj többet!” vagy a „változtatás” stratégiája? Ezeket a kérdéseket vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Maróti Gergely, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa is tagja volt.

A Szent Korona hazatérései A Szent Korona hazatérései

A Szent Korona hazatérései

Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.

Európai elismerés Lovász Lászlónak: elsőként az MTA elnöke kapta az Európai Akadémia új díját Európai elismerés Lovász Lászlónak: elsőként az MTA elnöke kapta az Európai Akadémia új díját

Európai elismerés Lovász Lászlónak: elsőként az MTA elnöke kapta az Európai Akadémia új díját

Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének ítélték elsőként oda azt a tudományos elismerést, amelyet a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapított. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz.

Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet új generációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.

Idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgálják magyar részvétellel Idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgálják magyar részvétellel

Idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgálják magyar részvétellel

Az Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át. Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai is.

Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele

Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele

A Magyar Tudományos Akadémia 2018. december 6-án tartotta 190., rendkívüli közgyűlését az MTA Székházában. A közgyűlésen történt eseményekről korábban részletesen beszámoltunk, ebben a cikkben Lovász László zárszóként elmondott beszédének hangfelvételét közöljük.

Akadémikusválasztás 2019: közzétette az MTA az akadémiai tagajánlásokat, az ajánlott kutatók negyede nő Akadémikusválasztás 2019: közzétette az MTA az akadémiai tagajánlásokat, az ajánlott kutatók negyede nő

Akadémikusválasztás 2019: közzétette az MTA az akadémiai tagajánlásokat, az ajánlott kutatók negyede nő

Három év után ismét új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagokat választanak az Akadémián. Nyilvánosak a tudós testület tagjainak javasolt kutatókról szóló ajánlások. Az új akadémikusok lehetséges számáról az MTA Elnöksége dönt, majd az Akadémikusok Gyűlése szavaz arról 2019 májusában, hogy a közös jelöltlistáról ki kerüljön a tagok közé.

A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos 
koncepciót kért az MTA közgyűlése az ITM-től
A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos 
koncepciót kért az MTA közgyűlése az ITM-től

A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos koncepciót kért az MTA közgyűlése az ITM-től

A tudomány szabadsága, az Akadémia függetlensége és az általa képviselt értékek, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának megtartása mellett állt ki az Akadémia Közgyűlése. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete összezárt az elnök mögött: a legfontosabb határozatokat 90 százalék körüli többséggel szavazta meg. Ilyen arányú támogatással biztosították az akadémikusok további bizalmukról Lovász László elnököt, és kérték fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai

Kilencven százalék körüli szavazati aránnyal fogadtak el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos határozatot az Akadémia rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-án. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete további feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.

Négy új gravitációshullám-forrást fedeztek fel Négy új gravitációshullám-forrást fedeztek fel

Négy új gravitációshullám-forrást fedeztek fel

A LIGO és VIRGO kollaborációk legutolsó mérési adatainak kiértékelésekor négy, eddig még nem ismert gravitációshullám-forrást találtak a kutatók. Az egyik hullámforrás jelei még 5 milliárd évvel ezelőtt indultak útnak. Akkor, amikor a Napunk is keletkezett. A legtávolabbi forrás, amit a gravitációshullám-detektorok korábban észlelni tudtak, csupán 2,9 milliárd fényévnyire volt.

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

Nagyon sok téves elképzeléssel ellentétben a termelők, gyártók és forgalmazók alapvető célja az élelmiszer-biztonság. Alig van olyan termék a Földön, amely jobban ellenőrzött és szabályozott, mint az élelmiszer. Az élelmiszer-biztonság további javítása érdekében azonban a jelenleginél is jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni és jóval nagyobb forrásokat kell felhasználni. Melyek az élelmiszer-biztonság kritikus pontjai? Hogyan zajlik a termékek gyártása és ellenőrzése? A tudomany.hu új összeállítása újságíróknak, tanároknak és érdeklődőknek.

Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák? Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?

Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

Tömeges kártétel, növekvő elterjedés, szódabikarbóna és futókacsa – internetes felmérés a spanyol csupaszcsigáról Tömeges kártétel, növekvő elterjedés, szódabikarbóna és futókacsa – internetes felmérés a spanyol csupaszcsigáról

Tömeges kártétel, növekvő elterjedés, szódabikarbóna és futókacsa – internetes felmérés a spanyol csupaszcsigáról

Hazánkban 1986-ban jelezték először a spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) jelenlétét, azóta nagy területen terjedt el a kártevő. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézete, a Magyar Természettudományi Múzeum és az agroinform.hu mezőgazdasági portál közös felmérést készített, hogy megismerjék a faj terjedésének dinamikáját és az okozott kár mértékét.

Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

Negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, de minden, a 20. század iránt érdeklődő kutató számára értékes forrásanyagot biztosít.

Bízom benne, hogy sok fiatalnak öröm lesz a kutatás – interjú Kondorosi Évával Bízom benne, hogy sok fiatalnak öröm lesz a kutatás – interjú Kondorosi Évával

Bízom benne, hogy sok fiatalnak öröm lesz a kutatás – interjú Kondorosi Évával

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén meghirdetett Balzan-díjat. A kémiai ökológia az élő szervezetek közötti kémiai kapcsolatokat, a köztük folyó kommunikáció molekuláris alapjait vizsgálja. Kondorosi Éva a pillangósvirágú növények és a Rhizobium baktériumok szimbiózisában létrejövő nitrogénkötő gümők fejlődését tanulmányozva közel 2000 növényből származó kis fehérjét, peptidet fedezett fel, amelyek jelmolekulák, és a növényi sejtekben élő baktériumok differenciálódását idézik elő.

Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához

Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.

Eddig még nem sejtett szoros kapcsolatot fedeztek fel magyar és japán kutatók a Föld körüli térségben Eddig még nem sejtett szoros kapcsolatot fedeztek fel magyar és japán kutatók a Föld körüli térségben

Eddig még nem sejtett szoros kapcsolatot fedeztek fel magyar és japán kutatók a Föld körüli térségben

Bolygónk közvetlen környezete számos bonyolult és kaotikus fizikai folyamat színtere, amelyek létezéséről alig pár évtizede szereztünk tudomást. A földi mágneses tér határán ott találjuk az univerzum egyik leghatékonyabb természetes részecskegyorsító „szerkezetét”, az űrplazmában kialakuló lökéshullámot is. A részecskegyorsítást rendkívüli jelentősége miatt hosszú ideje vizsgálják, azonban a mechanizmus részletei még nem teljesen tisztázottak. Az új eredmények nagymértékben hozzájárulnak e fontos fizikai folyamat mélyebb megértéséhez.

Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás mielőbbi megszületésének elősegítésére az Akadémia elkészítette az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével stratégiai koncepcióját a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában. Az összefoglaló az MTA tudományos osztályainak elnökei, kutatóhálózati intézményvezetői és további akadémiai vélemények összegzése alapján készült, de még nem tekinthető az MTA hivatalos testületi álláspontjának.

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.

Tudomány Mátyás király udvarában – új kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban Tudomány Mátyás király udvarában – új kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban

Tudomány Mátyás király udvarában – új kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban

Csillagászati művek a 15. század második feléből, humanista történetírók jeles munkái, valamint a híres Bibliotheca Corviniana egyik teljes kódexe is megtekinthető február végéig az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által rendezett kiállításon.

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Hetven őshonos fa és több mint kétezer díszcserje kapott helyet abban a díszkertben, amelyet az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektjének első lépéseként adtak át október 25-én. A megújult Brunszvik-kert után a tervek szerint 2019 elején adhatják majd át az Agroverzum Tudományos Élményközpontot, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje pedig az engedélyes tervezési fázisba ért.

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Mi a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga? Milyen hatása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a születéskori egészségi állapotra? Miként befolyásolja a digitális átalakulás a munkaerőpiacot és a hazai termelővállalatok helyzetét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók eredményeiből készült válogatás az mta.hu-n.

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Tudományos igénnyel feltárni a nemzet előtt álló kihívásokat, és ezek nyomán javaslatot tenni az egyes szakterületekért felelős döntéshozók számára – ez az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik legfontosabb küldetése. Kutatóik számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak, csak ebben az évben több mint ötven impaktfaktoros publikációjuk jelent meg kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Összeállításunkban az elmúlt évek legizgalmasabb kutatásaiból válogattunk.

Immunfékek feloldásával a rák ellen – a 2018-as orvosi Nobel-díj háttere Immunfékek feloldásával a rák ellen – a 2018-as orvosi Nobel-díj háttere

Immunfékek feloldásával a rák ellen – a 2018-as orvosi Nobel-díj háttere

A Karolinska Intézet Nobel-díj-bizottsága úgy döntött, a 2018. évi élettani vagy orvosi kutatásokért járó Nobel-díjat közösen James P. Allisonnak és Hondzso Taszukunak ítéli a negatív immunszabályozás gátlásával működő rákterápia felfedezéséért. A kutatások hátteréről az alábbiakban olvasható a bizottság által kiadott összefoglaló magyar fordítása.

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

2018. szeptember 27-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem hazánk, a Kárpát-medence egészének bemutatására is törekszik. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz.

„150 éves az Akadémia székháza” – kiállítás kötetbe szerkesztve „150 éves az Akadémia székháza” – kiállítás kötetbe szerkesztve

„150 éves az Akadémia székháza” – kiállítás kötetbe szerkesztve

Gazdag programsorozattal emlékezett meg három évvel ezelőtt az Akadémia székházának másfél évszázaddal ezelőtti megnyitásáról a tudós társaság. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvény a kor szellemiségét megidéző, valamint az épület tervezését és megvalósítását bemutató kiállítás volt. A tárlat nyomán egy az MTA intézmény-, épület- és gyűjteménytörténetét összegző kötet jelent meg az MTA BTK Művészettörténeti Intézet gondozásában.

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK

Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK

A BME Természettudományi Kara „Science Campus” címmel előadás-sorozatot indít 2018. szeptember 28-án, amely elsősorban középiskolásoknak szól, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogatható. Az előadás-sorozat a korábban már három ízben megrendezett „BME TTK Sciencecamp” természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja.

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között

Kondorosi Éva, az MTA rendes tagja a Balzan-díj idei kitüntetettjei között

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén a Balzan-díjat. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést a pillangósvirágúak és a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolat molekuláris biológiájának feltárásáért ítélték oda az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorának, aki emellett az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke.

A fehérjék Achilles-sarkától Mátyás király geográfiai műveltségéig – tudományos előadások a 189. közgyűlésen A fehérjék Achilles-sarkától Mátyás király geográfiai műveltségéig – tudományos előadások a 189. közgyűlésen

A fehérjék Achilles-sarkától Mátyás király geográfiai műveltségéig – tudományos előadások a 189. közgyűlésen

Az idei közgyűlés tudományos előadásainak sorában Perczel András a fehérjék szerkezetének egy gyenge pontjáról beszélt, Dudits Dénes a precíziós genomszerkesztés lehetőségeit mutatta be, Kecskeméti Gábor és Csukovits Enikő előadásában pedig a Mátyás király-emlékévhez kapcsolódóan a 15. századi magyar királyi udvar műveltségi viszonyairól, illetve a korabeli geográfiai világképről hallhattak az érdeklődők.

Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt

Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt

Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, aszályos tavasz és kora nyár Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula Magyarországon az Alföldön. A meteorológiai szempontból igen különösen alakuló nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, mind Európában, mind az Európai Unióban a legjobb 7 százalékban van. A legjobb 10 százalék magyar közgazdászból 43 százalék a KTI-ben dolgozik.

Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

Vajon elég tiszta víz folyik-e a csapból? Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban? Meddig tart ki ez a vízkincs? Most egymilliárd forintos NKFIH-támogatásból tárhatják fel a kutatók a hazai ivóvízellátás állapotát a Nemzeti Víztudományi Program keretében. E témákról kérdeztük Vargha Mártát, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjét, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadóját és Szűcs Pétert, az MTA doktorát, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagját, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás

Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás

Melyek az emberi nyelvhasználattal, a nyelvi fejlődéssel, valamint a nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraival kapcsolatos legújabb pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai kutatások? Milyen gyakorlati alkalmazásai vannak ezek eredményeinek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nyelvtudományi Intézetének rendezvényén, amelyet a Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály szervezett meg. A tanácskozáson készült videó az mta.hu-n.

„Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról „Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról

„Mintha ma hirtelen jönne egy háború” – Ablonczy Balázs, az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője 1918-1920-ról

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.” Rendszerváltások és összeomlások sorát, elszabadult erőszakot, egyéni, közösségi és nemzeti tragédiákat hozott a száz évvel ezelőtt kezdődött ősz, mely után alig másfél év alatt teljesen felborult a régi Magyarország rendje. Ablonczy Balázs történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Munkacsoportjának vezetőjével beszélgettek a Mandiner.hu újságírói.

Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását

Megfigyelték a Higgs-bozon b-kvarkokra bomlását

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy negyven kutatója és diákja vesz részt az eredményt közlő CMS együttműködés munkájában.

Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Az emberi jogok kialakulásának története, vitatott alapjogok, az állati jogok kérdése – néhány azon témakörök közül, melyekről a most megjelent, 102 tanulmányt tartalmazó, több mint 60 szerző közreműködésével készült kötetben olvashat. Az Emberi jogi enciklopédia című kötet Lamm Vanda szerkesztésében az MTA TK Jogtudományi Intézet kiemelt projektjeként készült el, magyar nyelven először.

Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése videón Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése videón

Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése videón

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt a VTT harmadik ülésén Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Előadásának címe „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” volt. A tanácskozáson készült videofelvétel megnézhető az mta.hu-n.

„Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban „Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban

„Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriummal együttműködve 2017-ben felmérte az emberi eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétét a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban. Az eredményekről most összefoglaló írásban számolnak be.

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban

Megnyílt az út a lisztérzékenyek kenyere felé – magyar kutatók is részt vettek az úttörő nemzetközi vizsgálatban

Új lehetőségeket tár fel a gluténérzékenységben, gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a gluténérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is.

EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban

EASAC: olcsóbb napelemekre, jobb akkumulátorokra van szükség az „okos falvak”-ban

Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők, s mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?

Hogyan vezet el a tudás lebecsülése az oktatás lebecsüléséhez Hogyan vezet el a tudás lebecsülése az oktatás lebecsüléséhez

Hogyan vezet el a tudás lebecsülése az oktatás lebecsüléséhez

Miért szorul a tudás védelemre, amikor sokunk számára triviális igazságnak tűnik, hogy a tudás jó dolog, a tudatlanság pedig rossz dolog? Ezt a kérdést teszi fel a Magyar Tudomány augusztusi számában Czeglédi Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem kandidátusa. Szerinte az ok egyszerű és meglepő: e triviális igazságot egyre többen tagadják.

A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait

A világon elsőként azonosították lendületes kutatók egy, a várandós nők és magzataik életét veszélyeztető betegség korai kórfolyamatait

A praeeclampsia (terhességi toxémia) a várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, mely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat. A Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével folytatott kutatások eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében

Molekulányi kapcsolók - London Gábor kutatásai az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetében

Hogyan lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát? Ezt vizsgálja London Gábor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási programját az NKFI Hivatal 2017-ben meghirdetett, fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatán a zsűri támogatásra méltónak ítélte. A molekuláris masinákat, kapcsolókat felhasználhatják például a gyógyászatban, a számítógép-memóriaelemekben vagy akár olyan mobiltelefon-bevonatokban, amelyek önállóan kijavítják a karcolásaikat.

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága vezetőségének nyílt levele

Aggodalommal szemlélik a MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között kialakult vitát az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának vezetői. A tudósok az Amerikai Magyar Hírlapban megjelent nyílt levelükben ugyanakkor mindkét felet biztosítják szakmai támogatásukról a magyar tudomány érdekében.

Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához

Informatikai áttörés kell a 3D szervmodellek gyakorlati alkalmazásához

Egyre több vizsgálati bizonyíték szól amellett, hogy a háromdimenziós szövet- és szervmodellek jobban tükrözik az élő szervezet adott részletét, mint a hagyományos 2D sejttenyészetek. A 3D modellrendszereken végzett kísérletek kiértékelése azonban még gyerekcipőben jár: a megbízható képi adatgyűjtés és analitika komoly informatikai fejlesztéseket igényel.

Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV-ben Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV-ben

Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV-ben

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány álláspontja közeledett az akadémiai kutatóintézethálózat működtetésével kapcsolatos vitában – mondta Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában július 25-én.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről

A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről

2018. július 25-én ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége. Az Elnökség két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve. Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői is. Az Elnökség elfogadta az MTA elnökének határozati javaslatát. Az Elnökség határozatát az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal

Az emlékek hatása az agyra - interjú Nusser Zoltánnal

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán akadémikus, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

A CERN díját nyerte el az MTA Wigner FK fiatal kutatója A CERN díját nyerte el az MTA Wigner FK fiatal kutatója

A CERN díját nyerte el az MTA Wigner FK fiatal kutatója

Varga-Kőfaragó Mónika, az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa nyerte el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet elismerését az ALICE kísérleti együttműködés keretein belül írt doktori értekezéséért. A díjat idén 97 pályázatból csupán három fiatalnak ítélték oda.

Turanizmus, török–magyar kapcsolatok, Rákóczi újratemetése Turanizmus, török–magyar kapcsolatok, Rákóczi újratemetése

Turanizmus, török–magyar kapcsolatok, Rákóczi újratemetése

Miként hatott a Kelet Ausztria, illetve a Habsburg Birodalom népeinek identitására és politikusai Kelet-képére? Ez volt a fő kérdésfeltevése az Austrian Studies Association (ASA) éves konferenciájának. Az Egyesült Államokban magyar történészek részvételével rendezett tudományos tanácskozásról Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója írt összefoglalót az mta.hu számára.

Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián

Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián

Foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, családpolitika, klímapolitika, innovációpolitika – ízelítőül néhány. az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban folyó, szakpolitikai szempontból releváns kutatási területek közül. A kutatóközpont összeállításából az is kiderül, hogy számos olyan kutatási terület van ahol, az MTA KRTK nem csupán Magyarországon, de Európában is egyedülálló kutatási kapacitásokat épített ki.

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel – az EASAC szerint át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel – az EASAC szerint át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját

Tévedés, hogy jobb fával fűteni, mint szénnel – az EASAC szerint át kellene gondolni Európa megújulóenergia-politikáját

Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

Interjút adott Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak Interjút adott Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak

Interjút adott Török Ádám, az MTA főtitkára a hvg.hu-nak

Török Ádám az interjúban elmondta, hogy nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?

Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

A tudomány gyorsan változó világában nem könnyű előre látni még néhány év távlatában sem. Egy közpénzből is gazdálkodó főhivatású kutatóintézet-hálózat tagjainak azonban már csak hatékonyságuk növelése érdekében is szükséges rövid, illetve középtávú stratégiákat alkotni. Az MTA-nak tehát van kutatási stratégiája összakadémiai szinten, valamint az egyes intézetek szintjén is. Rövid összeállításunkban ezek megalkotásának előzményeit és az egyes intézmények önálló terveit ismertetjük.

Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten

Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten

A világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós berendezése, a Wendelstein 7-X a következő 4 hónap folyamán minden eddiginél hosszabb és nagyobb energiájú plazmakisüléseket fog létrehozni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai videokamera-rendszerrel és atomnyaláb-diagnosztikával segítik a nagyszabású fúziós kísérletet.

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

Az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete határozottan támogatja az MTA elnökének és Elnökségének azt a kérését, hogy az MTA kutatóintézetei működési finanszírozására szolgáló költségvetési támogatást továbbra is az MTA költségvetési fejezetben tervezzék meg, és a tudományos kutatásokat többéves programok keretében és szigorú szakmai elbíráláson alapuló versenypályázati rendszerben finanszírozzák. A Testület meggyőződése, hogy Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági-társadalmi versenyképessége csak így növelhető.

Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, újszerű víztisztítási eljárás megalapozása, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése, Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése – ízelítőül néhány a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül sokszínű tudományos tevékenységéből. Az MTA kutatóhelyein folyó munka eredményeiről az mta.hu-n eddig is rendszeresen beszámoltunk, de az ezt megkérdőjelező, a kutatók tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott hamis állítások miatt csokorba szedtünk néhányat az elmúlt évek tudományos terméséből.

Hurrá, agydaganatom van! – interjú Szabadics Jánossal Hurrá, agydaganatom van! – interjú Szabadics Jánossal

Hurrá, agydaganatom van! – interjú Szabadics Jánossal

A magyar agykutató hazajön Amerikából, majd kiderül: agydaganata van. Magát gyógyítsa vagy segítsen az epilepsziásoknak? Szabadics János agykutatóval, az MTA Lendület programjának egyik első nyertesével az index.hu készített interjút. A beszélgetésből az is kiderül: az alapkutatásoknak köszönheti, hogy együtt tud élni a betegségével.

Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása

Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása

Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.

Valóságshow a tudományos közéletben – Freund Tamás írása 2006-ból Valóságshow a tudományos közéletben – Freund Tamás írása 2006-ból

Valóságshow a tudományos közéletben – Freund Tamás írása 2006-ból

„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.

„Kutatóhelyek szűnhetnek meg” – Pléh Csaba interjúja az RTL Klubban „Kutatóhelyek szűnhetnek meg” – Pléh Csaba interjúja az RTL Klubban

„Kutatóhelyek szűnhetnek meg” – Pléh Csaba interjúja az RTL Klubban

Az akadémiai intézetek alapellátását kérdőjelezik meg a kormány tervei – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész az RTL Klubnak nyilatkozva. Ezenfelül az egész intézkedés módja bizonytalanságot hoz, megrendíti a kutatók elszántságát. Ennek eredménye pedig az lehet, hogy a kutatók egy része inkább külföldön folytatja majd a munkát.