VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Angol nyelvű könyvsorozat a magyar nyelvről; a gímszarvas-genomprogram gazdasági jelentősége: a Szigma – a holnap világa 2018. február 20.-i adása Angol nyelvű könyvsorozat a magyar nyelvről; a gímszarvas-genomprogram gazdasági jelentősége: a Szigma – a holnap világa 2018. február 20.-i adása

Angol nyelvű könyvsorozat a magyar nyelvről; a gímszarvas-genomprogram gazdasági jelentősége: a Szigma – a holnap világa 2018. február 20.-i adása

Angol nyelvű könyvsorozat jelenik meg a magyar grammatikakutatás legfrissebb eredményeiről. Milyen céllal indították a sorozatot, és kiknek szól? Magyar kutatók elkészítették a gímszarvas genomtérképét. Mi az alapkutatásnak indult genomtérképezés gazdasági jelentősége? Hogyan kapcsolódik a gímszarvas genomprogramja a mangalicatenyésztéshez vagy a mézhamisításhoz?

Farkas Plakett 2018

A Straub Örökség Alapítvány a néhai Farkas Tibor akadémikus emlékére létrehozta és 2006-ban meghirdette a Farkas Tibor Plakettet, fiatal (35 év alatti), magyar anyanyelvű lipid és/vagy membránkutató számára. A plakett évente kerül kiosztásra. Ez évben 2018 április 15-ig lehet pályázni, elfogadott közleményekkel.

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Az alvási orsó rövid, ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyák esetében még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Egy új magyar tanulmányból most az derült ki, hogy sokkal jobban hasonlít egymásra az emberek és kutyák alvási orsója, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók.

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

A 2017-es orvosi Nobel-díjat az élőlények napi ritmusát szabályozó molekuláris mechanizmusok leírásáért kapta Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young. Vendégszerzőink, Kozma-Bognár László és Nagy Ferenc, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet kutatói cikkükben betekintést adnak e biológiai folyamatok részleteibe, és végigvezetik az olvasót a felfedezés történetén.

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

A magyar idegtudomány főszerepet játszik a világ idegtudományának központi színpadán – idézi külföldi kollégái véleményét az Agy díjas Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Az információrobbanással óriási adaptációs nyomás nehezedik az agyra. Azt vallja, ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.

  • 72 találat
  • További