Emberközpontú tudomány | MTA

Emberközpontú tudomány

Barnabás Beáta az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke.

2017. október 9.

„…minden új találmány – akár ez, akár az – kétfélére alkalmas. Nemcsak jóra, nemcsak rosszra, hanem mind a kettőre” – vallotta a huszadik század egyik legnagyobb fizikusa, a Nobel-díjas Wigner Jenő.

A tudomány rólunk szól. Az életminőségünk kedvező irányú befolyásolásáról, végső soron a fejlődésünkről, ami elégedettséget hoz az életünkbe. Az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges életmódra, tudatosan keresik a minőségi élelmiszereket, igyekeznek kihasználni a személyre szabott orvoslás lehetőségeit és az informatikai fejlesztések által biztosított gyors információszerzésben rejlő lehetőségeket. Egyre több gondot fordítanak környezetük fenntarthatóságára, az élhető természeti környezet megóvására.

Ugyanakkor abban, hogy mire és hogyan használjuk fel az emberiség tudáskincsét, közös a felelősségünk. Az ember számára nem csupán hasznos, hanem veszélyt is jelentő, rendkívül komplex technológiai fejlesztések eredményeinek alkalmazási lehetőségeiről közös gondolkodásra és párbeszédre van szükség a tudomány művelői és a jövőért felelősséget érzők között.

„Találjuk fel a jövőt” – biztatta kortársait a hatvanas évek elején Gábor Dénes, ugyancsak Nobel-díjas fizikus, de a jövő „feltalálása” mellett elengedhetetlenül fontosnak tartotta azt is, hogy készüljünk fel a technológiai fejlődéssel járó kihívásokra. Most, több mint fél évszázaddal később immár elodázhatatlan feladat például annak megválaszolása, hogyan lehet harmonikus ember és gép együttműködése akkor, amikor tudjuk, hogy ahol gyors reakciókra, hirtelen elvégzendő bonyolult műveletekre van szükség, a gépi intelligencia előbb-utóbb felülmúlja az emberi képességeket.

Barnabás Beáta Forrás: mta.hu

A közös gondolkodás egyik legfontosabb hazai fóruma a Magyar Tudományos Akadémia hagyományos rendezvénye, a Magyar Tudomány Ünnepe. A november elején kezdődő és egész hónapban tartó, előadásokat, kiállításokat és konferenciákat egyaránt magában foglaló sorozat idei mottója: „Emberközpontú tudomány”. A programot összeállító testület elnökeként arra törekedtem, hogy olyan témákról hallhassanak az érdeklődők, amelyek nem egyszerű technológiai kérdésként tárgyalják a problémákat, hanem kitérnek azok jogi, etikai és pszichológiai vonatkozásaira is. A nagyközönségnek szóló, az elmúlt években megújult és egyre népszerűbb tudományos előadásokból képet kaphatnak az érdeklődők például arról, milyenek lesznek a jövő „okosvárosai”, milyen problémákkal szembesülnek az öregedő társadalmak, vagy hogy milyen lehetőségeket kínál, és milyen veszélyeket rejthet magában a géntechnológia.

Bízom benne, hogy a gazdag programkínálatban Ön is talál az érdeklődésének megfelelő előadást, és tartalmas élményekkel gazdagodik a Magyar Tudomány Ünnepén!