A tudomány átmentése: az iszlám és a nyugati világ

Andalúziától Iránig hatalmas területeket bejáró, évszázadokon átívelő, képzeletbeli tudománytörténeti utazáson vehettek részt mindazok, akik ott voltak az MTA Székházában az MTÜ nyilvános előadásán.

Maróth Miklós orientalista előad a 2015-ös Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Székház dísztermében

Mint azt Maróth Miklós elmondta: az iszlám világa felől jövő hatás Európát azért érte, mert körülbelül Kr. u. 1500-ig – különböző okoknál fogva – tudományos tekintetben az iszlám világától elmaradt európaiakat érdekelte, mit tudnak az arabok, mit lehet tőlük tanulni. Személyes kapcsolatok miatt Andalúziában ismerhették meg az iszlám tudományos eredményeit, jóllehet az kulturálisan az iszlámnak a keleti tartományai mögött messze elmaradt hátsó udvarának számított. Mégis Andalúzián keresztül váltak ismertté a Keleten (főleg a mai Irán területén) kidolgozott eredmények, elsősorban Avicenna, al-Gazzálí, al-Fárábí és mások filozófiája. Ez a filozófia görög szövegeken, mindenekelőtt Arisztotelész és Galénosz ismeretén alapult, és egy enciklopédikus tudást föltételezett. Az Arisztotelész által nem művelt matematikai tudományokban Eukleidész, Nikomakhosz Geraszénosz és mások művei pótolták a hiányt.

Az előadáson készült videófelvétel itt tekinthető meg. (A videó feletti csúszkával állítható az élőkép és a dia méretének aránya.)

Hogyan reagált az iszlám világában továbbfejlesztett görög tudományokat latinra fordító Európa az új ismeretekre és kinek tartozik hálával? Maróth Miklós egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszolt előadásában.

Az előadáson készült fotók ide kattintva tekinthetők meg.