A cikkoldal képei - bemutató
Ebben a cikkben egy valós, az mta.hu-n megjelent cikkből emeltünk át szöveget, a képek pedig az MTA saját fotóarchívumából származnak. Háromféleképpen illeszthetünk be képet: cikktörzs szélesen, az oldal széléig kinyúlóan és balra igazítva.
Radnóti Miklós bori notesze, Vörösmarty Mihály Szózata és Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka volt a legizgalmasabb látnivaló azoknak a diákoknak a számára, akik az ELTE Radnóti Miklós, a Vörösmarty Mihály és a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnáziumból érkeztek az MTA Székházába a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényén.
Diákok az Akadémián - balra igazított kép Forrás: MTAA középiskolások az MTA Könyvtár és Információs Központ szervezésében pillanthattak bele a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, a Keleti Gyűjtemény, valamint az Akadémiai Levéltár féltve őrzött kincseibe.
A Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett Diákok az Akadémián című programmal kifejezetten a fiatalabb korosztály tagjait kívánták megszólítani, ösztönözve őket egyúttal az aktívabb könyvtárhasználatra is. Ebben lehetett segítségükre Gaálné Kalydy Dóra, az MTA KIK általános főigazgató-helyettese, majd Haffner Rita előadása. A könyvtár főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a hetvenöt részt vevő diák közül pár év múlva valószínűleg szinte mindenki egyetemi hallgató lesz, tíz év múlva egy részük valamelyik doktori iskola diákja lesz, harminc év múlva pedig akár egy akadémikus is kikerülhet közülük. „A fentiekhez elengedhetetlen a könyvtár használata” – mondta.
Diákok az Akadémián - cikknél szélesebb kép Forrás: MTAHaffner Rita, a könyvtár Tájékoztatási és Olvasószolgálati Osztályának vezetője a könyvtár történetét és működését mutatta be a diákoknak. "Az intézmény két, a művelődés iránt elkötelezett főnemes felajánlásának köszönheti létét" – magyarázta. Elsőként gróf Sándor István (1756–1815), az első magyar bibliográfia megalkotója adományozta könyvgyűjteményét és tízezer forintot a Magyar Tudós Társaság könyvtárának, majd őt követte gróf Teleki József (1790–1855), aki 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával a könyvtár alapítója lett. Az 1844-ben a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatt megnyílt könyvtár 1867 és 1988 között működött az MTA Székházában, és háromévi átépítés után, 1988-ban nyílt újra országos tudományos szakkönyvtárként jelenlegi helyén, egy akadémiai bérház átalakított épületében.
A két épület között zegzugos lépcsőkön, folyosókon lehet közlekedni, így a diákok rendhagyó, a Székház Díszterméből a központi olvasóterembe vezető, majd onnan visszaforduló útvonalon járták be a könyvtár különböző gyűjteményeit a november 13-i rendezvényen.
Diákok az Akadémián - cikk széles kép Forrás: MTAHay Diána, az Akadémiai Levéltár vezetője a dokumentumtár 1950-es évektől gyűjtött különlegesebb iratait mutatta be. A tanulók innen továbbsétálva a Székház földszintjén található Keleti Gyűjteménybe látogattak el, ahol Kelecsényi Ágnes osztályvezető Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka mellett itt őrzött török és arab matematikai kéziratokat mutatta be az érdeklődőknek. Babus Antal az első emeleti Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője pedig Radnóti Miklós és Vörösmarty Mihály kéziratai mellett olyan különlegességeket tárt a látogatók elé, mint egy, a 2. századból, a római kori Verespatakról származó, falemezre írt kereskedői feljegyzés, Bolyai János 1832-es Appendixe, Arany János Kapcsos könyve, vagy Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának kézirata.
A Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett Diákok az Akadémián című programmal kifejezetten a fiatalabb korosztály tagjait kívánták megszólítani, ösztönözve őket egyúttal az aktívabb könyvtárhasználatra is. Ebben lehetett segítségükre Gaálné Kalydy Dóra, az MTA KIK általános főigazgató-helyettese, majd Haffner Rita előadása. A könyvtár főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a hetvenöt részt vevő diák közül pár év múlva valószínűleg szinte mindenki egyetemi hallgató lesz, tíz év múlva egy részük valamelyik doktori iskola diákja lesz,
harminc év múlva pedig akár egy akadémikus is kikerülhet közülük.
„A fentiekhez elengedhetetlen a könyvtár használata” – mondta.
Haffner Rita, a könyvtár Tájékoztatási és Olvasószolgálati Osztályának vezetője a könyvtár történetét és működését mutatta be a diákoknak. "Az intézmény két, a művelődés iránt elkötelezett főnemes felajánlásának köszönheti létét" – magyarázta. Elsőként gróf Sándor István (1756–1815), az első
A középiskolások az MTA Könyvtár és Információs Központ szervezésében pillanthattak bele Keleti Gyűjtemény kincseibe.
magyar bibliográfia megalkotója adományozta könyvgyűjteményét és tízezer forintot a Magyar Tudós Társaság könyvtárának, majd őt követte gróf Teleki József (1790–1855), aki 30 ezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával a könyvtár alapítója lett. Az 1844-ben a mai Petőfi Sándor utca 3. szám alatt megnyílt könyvtár 1867 és 1988 között működött az MTA Székházában, és háromévi átépítés után, 1988-ban nyílt újra országos tudományos szakkönyvtárként jelenlegi helyén, egy akadémiai bérház átalakított épületében.
A két épület között zegzugos lépcsőkön, folyosókon lehet közlekedni, így a diákok rendhagyó, a Székház Díszterméből a központi olvasóterembe vezető, majd onnan visszaforduló útvonalon járták be a könyvtár különböző gyűjteményeit a november 13-i rendezvényen.
Hay Diána, az Akadémiai Levéltár vezetője a dokumentumtár 1950-es évektől gyűjtött különlegesebb iratait mutatta be. A tanulók innen továbbsétálva a Székház földszintjén található Keleti Gyűjteménybe látogattak el, ahol Kelecsényi Ágnes osztályvezető Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka mellett itt őrzött török és arab matematikai kéziratokat mutatta be az érdeklődőknek. Babus Antal az első emeleti Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője pedig Radnóti Miklós és Vörösmarty Mihály kéziratai mellett olyan különlegességeket tárt a látogatók elé, mint egy, a 2. századból, a római kori Verespatakról származó, falemezre írt kereskedői feljegyzés, Bolyai János 1832-es Appendixe, Arany János Kapcsos könyve, vagy Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának kézirata.