A cseh, lengyel, magyar és szlovák tudományos akadémia vezetőinek szlovákiai találkozóján Szász Domokos, az MTA alelnöke többek között arról tájékoztatta a visegrádi országok akadémiáinak képviselőit, hogy az Akadémia a 2012 és 2020 közötti időszakban a kutatás-fejlesztésre fordítható támogatás összegének jelentős növelését igyekszik elérni. Az immár hagyományos, először 1999-ben megrendezett tudománydiplomáciai esemény középpontjában idén a kutatás támogatásának kérdése állt.

"Magyarország jelenleg GDP-je 1,15%-át fordítja kutatás-fejlesztésre, de a Horizon 2020 európai program keretében vállalta, hogy 2020-ra ezt a számot 1,8%-ra növeli" - tájékoztatta a V4-akadémiák vezetőit Szász Domokos. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a világgazdasági válság időszakában különös erőfeszítéseket kell tenni, hogy e mégoly visszafogott célkitűzés teljesüljön. "Meg kell találnunk a módját, hogy mind a kormány, mind az üzleti szféra részéről forrásokat vonjunk be a kutatás-fejlesztésbe" - hangsúlyozta, rámutatva, hogy a növekvő központi támogatás önmagában nem elégséges, a célok elérése érdekében a hatékonyabb felhasználás körülményeinek megteremtése is elengedhetetlen.

A 2011. évi találkozónak a Szlovák Tudományos Akadémia kongresszusi központja, a Szomolány (Smolenice) falu fölötti volt Pálffy-kastély adott otthont. A középkori eredetű kastély 1777-ben került a Pálffy család birtokába. Felújítását a XIX. század végén kezdték el, de a második világháború végéig sem fejeződött be. Az ekkor meg is sérült épületet  a Szlovák Nemzeti Tanács később államosította, majd 1953-ban a Szlovák Tudományos Akadémia birtokába került.

A megbeszélésen az MTA alelnöke tájékoztatta a társakadémiák vezetőit az MTA szándékairól, az OTKA és a tanszéki kutatócsoporti pályázatok keretének emeléséről, a Lendület program újdonságairól, valamint az intézethálózat átalakításáról is. Szász Domokos ismertette az MTA elnökének azon koncepcióját, miszerint a kutatás-fejlesztésre szánt támogatást három kategóriában lenne célszerű elosztani: az összetámogatás mintegy 25% jutna felfedező kutatásokra, a célzott kutatások (pl. az egészségüggyel és a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások) kapnák a támogatások 35%-át, a fennmaradó 40%-ot pedig innovációra és technológiai fejlesztésekre fordítanák.

A tanácskozáson a cseh akadémia elnöke beszámolt a cseh akadémia intézeteinek, kutatóegységeinek átvilágításáról, ennek költségvetési következményeiről, a lengyel akadémia vezetője pedig a strukturális alapok felhasználásáról. A szlovák akadémia elnöke moderálta napirendi pontban a résztvevők közös álláspontot alakítottak ki az új Science Europe szervezettel kapcsolatosan.

A V4-ek akadémiai vezetői a tanácskozás második napján kitüntetéssel ismerték el a tehetséges fiatal kutatók tudományos teljesítményét. A visegrádi országok tudományos akadémiái évente más és más kutatási terület fiatal kiválóságait jutalmazzák a Fiatal Kutatói Díjjal. Idén a kémiai tudományok terén kimagasló eredményeket elérők részesültek az elismerésben. Magyar részről Varga Szilárd, az MTA Kémiai Kutatóközpontjának fiatal tudósa kapta meg a díjat és tartott igen sikeres előadást.

A kilencvenes évek kezdetétől datálódó, általános politikai jellegű visegrádi együttműködés speciális szakterületeként a térség tudományos akadémiáinak vezetői 1999 óta találkoznak rendszeresen. A találkozók fő témáit a térség előtt álló közös kihívások területéről választják: kezdetben az uniós kutatási-fejlesztési tevékenységbe való bekapcsolódás és a tudomány és kutatás európai integrációjával kapcsolatos általános kérdések voltak napirenden. A találkozók során az akadémiák elnökei közös nyilatkozatot fogadnak el, amelyben az európai integráció, illetve kutatás aktuális kérdéseivel kapcsolatban fejtik ki közös álláspontjukat.

A találkozókat a részt vevő akadémiák forgószínpad rendszerben szervezik. 2012-ben Mátraháza ad otthont a V4-akadémiák eszmecseréjének. Szász Domokos hivatalosan is meghívta a lengyel, cseh és szlovák tudományos akadémia képviselőit a jövő évi magyarországi találkozóra.