A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten

Újraindul a csillaggyár – a Wigner fizikusaival a fedélzeten

A világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós berendezése, a Wendelstein 7-X a következő 4 hónap folyamán minden eddiginél hosszabb és nagyobb energiájú plazmakisüléseket fog létrehozni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai videokamera-rendszerrel és atomnyaláb-diagnosztikával segítik a nagyszabású fúziós kísérletet.

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

Sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA-ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása az élettudományokban? Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása az élettudományokban?

Hol tart a mesterséges intelligencia alkalmazása az élettudományokban?

A mesterséges intelligenciára épülő, gépi tanulási módszerekkel támogatott sejtszintű analízis tudományterülete napjainkra olyan fejlettségi szintet ért el, ami korábban elképzelhetetlennek tartott perspektívákat vetít előre. A lehetséges felhasználási területek széles skálája jól mutatja, miként hasznosulhatnak az alapkutatási eredmények az alkalmazott kutatásban és a gyakorlati életben. A big data adatrengetegében rejlő információk kinyerése, a deep learning modelljére épülő alkalmazások és a biológiai folyamatok kontinuitásként való újraértelmezése csak néhány a mesterséges intelligencia széles körű, élettudományi felhasználási területei közül.

A tudományos csodagyár – Miért a felfedező kutatások jelentik a legjobb befektetést a társadalom számára?
A tudományos csodagyár – Miért a felfedező kutatások jelentik a legjobb befektetést a társadalom számára?

A tudományos csodagyár – Miért a felfedező kutatások jelentik a legjobb befektetést a társadalom számára?

Súlyos hibába esnek a politikusok, amikor azt várják el az alapkutatásban dolgozó tudósoktól, hogy jó előre mondják meg, milyen várható haszna lesz a munkájuknak – magyarázza Eric Lander, aki Barack Obama amerikai elnök egyik tudományos tanácsadója volt. A matematikus-biológus az amerikai adminisztráció csúcsintézményeiben szerzett tapasztalataira hivatkozva amellett érvel, hogy a döntéshozóknak azt kellene figyelembe venniük, milyen elképesztő hasznot hajtottak a 20. század folyamán az alapkutatások, amelyek kezdetben fölösleges, közpénzt pazarló luxusnak tűntek-tűnhettek.

Van-e orosz modell?  − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése Van-e orosz modell?  − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése

Van-e orosz modell? − a Világgazdasági Tudományos Tanács harmadik ülése

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” című, a VTT harmadik ülésén tartott előadásában Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

  • 482 találat
  • További