Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása
Mi pontosan a kultúraközi kommunikáció? Hogyan segít a félreértések megértésében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin e heti adásának hallgatói. Az adás második felében a részecskefizika legújabb eredményéről volt szó. A CERN-ben tett felfedezés egy újabb lépést jelent a világegyetem megismerése felé.
Kádár Zoltán Dániel az angol nyelv professzora, az MTA Nyelvtudományi Intézetben a nyelvi rítusok és a kultúraközi kommunikáció kapcsolatát vizsgálja. A rítus kifejezést hagyományosan ceremóniákra használják; a nyelvhasználat kutatásában a rítus olyan nyelvi gyakorlatokat ír le, amelyek segítségével társadalmi csoportok a normáikat fenntartják. Például nemcsak egy ima lehet rítus, de az üzletkötésnek vagy egy konfliktusban a békítésnek is rituális jellege van. A rítusok különösen fontossá válnak a kultúraközi kommunikációban. Mivel a rítusok velünk élnek (és legtöbbször magunk sem vesszük észre, ha rituálisan viselkedünk), a működésük magától értetődőnek tűnik. A rítusok azonban kultúránként változnak, és gyakran válnak konfliktus forrásává, ha két más kultúrából származó személy egy közös rítusban vesz részt.
Első alkalommal tudták kutatók közvetlenül megmérni a két legnehezebb ismert elemi részecske közti kölcsönhatás erősségét: a CERN-ben működő CMS kísérletben részt vevők a Physical Review Letters folyóiratban 2018. június 4-én tették közzé erre utaló eredményeiket. A munkában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport és az MTA Atommagkutató Intézet is részt vesz. Az eredményekről és a felfedezés jelentőségéről Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner FK és a CERN munkatársa számolt be a tudományos magazin e heti adásában.
A Szigma 2018. június 12-i adása itt hallgatható meg.
A korábbi adásokról itt tudhat meg többet.
